Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. június 1., kedd a tavaszi ülésszak 35. napja - A Magyar Köztársaság és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás között Genfben 1993. március 29-én aláírt szabadkereskedelmi megállapodás, valamint a Magyar Köztársaság és a Finn Köztársaság között Genfben 1993. március 29-én aláírt kétoldalú mezőgazda... - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SZALAY GÁBOR (SZDSZ)
2619 Az Európai Közösségek felé történő elkötelezettségünk tehát nem jelent más irányba történő bezárkózást, sőt tudatos, átgondolt és Magyarország érdekeit szolgáló gazdasági együttműködési rendszer alakult ki annak eredményeként, hogy nemc sak az Európai Közösségekkel és az EFTAval, hanem a visegrádi országokkal is hasonló szerződést írtunk alá. Nem állhatom meg, hogy ne ejtsek szót arról, amit útonútfélen lehet tapasztalni. Nevezetesen azt a késztetést a nyugati országok részéről, amely e gy részről kapacitálja a magyarokat, Magyarországot, hogy lépjen be az EFTAba, kérje felvételét az Európai Szabadkereskedelmi Társulásba; másrészről, hogy bővítse ki a visegrádi országokkal kötött szabadkereskedelmi megállapodását - amit ők az EFTAhoz ha sonlóan el is neveztek CEFTAnak, KözépEurópai Szabadkereskedelmi Megállapodásnak - Romániával és Bulgáriával. Önként adódik - ha nem is teszik hozzá , hogy majd a balti államokkal, Belorussziával, Ukrajnával, Oroszországgal, és ha így haladunk tovább, a kkor sikerrel újból létrehozhatjuk a KGSTt. Ezek a kapacitációk véleményem szerint egy célt szolgálnak: azt, hogy ezeket az országokat parkolópályára állítsák, hiszen nagyon el vannak foglalva egymással, kimondottan és jelenleg a társulási együttműködés e lmélyítése és nem a kiszélesítése a cél. Amikor ennek a kiszélesítése napirendre kerül, akkor is elsősorban a jelenlegi EFTAtagországokkal kívánják az Európai Közösségeket kiszélesíteni. Véleményem szerint tehát ezért nem tehet eleget Magyarország ezeknek a kéréseknek, nem szabad beugrani semmiféle ilyen csábításnak. Magyarországnak mindenekelőtt saját érdekeit kell figyelemmel kísérni és egy szabadkereskedelmi megállapodási rendszert létrehozni, aminek eredményeként Magyarország minél több ország piacán e gyenrangú félként vehet részt. Az eredeti kérdésre visszatérve: tehát milyen gazdasági együttműködés szolgálja a legjobban Magyarország érdekeit? A helyes válasz véleményem szerint az, hogy Magyarország érdekeit olyan gazdasági együttműködési rendszer szol gálja, melynek célja először Magyarország teljes jogú tagsága az Európai Közösségekben. Másodszor: Magyarország szerződésileg biztosított bejutása az európai gazdasági térség piacaira. (11.40) Harmadszor: regionális szabadkereskedelmi együttműködés a viseg rádi országokkal; negyedszer: kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodások révén további kölcsönös külkereskedelmi előnyök biztosítása a középkeleteurópai térség országaival, és ötödször: nem elhanyagolható a regionális szabadkereskedelmi övezetek létreho zása ugyancsak ebben a térségben. Tekintettel arra, hogy az Európai Szabadkereskedelmi Társulás és Magyarország között megkötött szerződés és a hozzá kapcsolódó levélváltások a fenti célokat szolgálják, magam részéről az előterjesztést elfogadásra ajánlom. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Megadom a szót Szalay Gábor képviselő úrnak, Szabad Demokraták Szövetsége. Felszólaló: Szalay Gábor (SZDSZ) SZALAY GÁBOR (SZDSZ) Köszönöm a szót, Elnök Ú r. Tisztelt Képviselőtársaim! Európa vezető politikusai és gondolkodói egyaránt elismerik a földrész országai közti konvergencia szükségességét. A századvég Európája ezért integrációs pezsgésben van. A világ más részeiből érkező gazdasági, politikai kihívá sokkal így próbál szembenézni öreg kontinensünk. Ezen szép integrációs kísérletek egynémelyikében Magyarország is részt vesz, vagy legalábbis szeretne részt venni. Mindehhez különféle hőfokú biztatásokat is kap reménybeli partnereitől. Bár a gyakorlat, a n api tapasztalás néha ellene mond a lelkesítő elvi állásfoglalásoknak, mégis tudjuk, hogy hazánk nem maradhat kívülálló, nem zárkózhat önmagába szigetként. Tudjuk, integrációs
