Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. június 1., kedd a tavaszi ülésszak 35. napja - A Magyar Köztársaság és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás között Genfben 1993. március 29-én aláírt szabadkereskedelmi megállapodás, valamint a Magyar Köztársaság és a Finn Köztársaság között Genfben 1993. március 29-én aláírt kétoldalú mezőgazda... - ELNÖK (Szabad György): - KÁDÁR BÉLA, DR. a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere:
2616 valamennyi EFTAtagországgal a magyar mezőgazdasági termékek piacra jutási feltételeinek a javításáról. Ez év március 29én Genfben írtuk alá a magyarEFTA szabadkereskedelmi megállapodást, és ugyanezen a napon kerültek aláírá sra az EFTA 6 tagországával a mezőgazdasági kétoldalú levélváltások, illetve Ausztriával már három nappal korábban, március 26án, Bécsben sor került ennek aláírására. Magyarországnak fontos érdekei fűződnek a megállapodás mielőbbi életbeléptetéséhez, ezér t is kérte a Kormány, hogy az Országgyűlés sürgősséggel tűzze napirendre a megállapodás ratifikációját. A magyarfinn megállapodás országgyűlési megerősítését az teszi szükségessé, hogy e megállapodás módosítja az 1975. évi törvényerejű rendelettel kihirde tett megállapodást a Magyar Köztársaság és a Finn Köztársaság között a kereskedelmi akadályok kölcsönös megszüntetéséről. A megállapodás szervesen illeszkedik azon kormányzati törekvések keretébe, amelyek elősegítik Magyarország minél erőteljesebb bekapcso lódását az Európában kialakuló széles szabadkereskedelmi övezetbe. Az EFTAval folytatott kereskedelmünk összexportunk 15%át, összimportunk 21%át teszi ki, és e szerződés hatálybalépésével Magyarország külkereskedelmének már több mint 70%át szabadkeresk edelmi feltételek között folytathatja. E megállapodás új piaci lehetőségeket jelent a magyar ipar és a mezőgazdaság számára. Ugyanakkor tagadhatatlanul új kihívást is jelent a hazai termelőknek. Egészében segíti a magyar gazdaság felkészítését az európai i ntegrációra. A megállapodás és az általa kínált tágabb piacok tovább növelik Magyarország vonzerejét a külföldi tőkebefektetők számára. A megállapodás részben átmenetinek tekinthető, hiszen az EFTAországok egy része várhatóan néhány éven belü l az Európai Közösség tagja lesz, s a leendő EKtagországok esetében a szabadkereskedelmi megállapodás helyébe az EKval kötött társulási megállapodásunk feltételei lépnek. A megállapodás életbelépése által megszűnik versenyhátrányunk az EFTAországok piac ain az Európai Közösségek ipari szállítóival szemben, és jelentősen javulnak agrárexportunk feltételei is. Az EFTAországok a megállapodás életbelépésekor piacaikon a legtöbb termékre azonnal lehetővé teszik Magyarország számára a teljes szabad kereskedelm et. A vámok és egyéb akadályok eltörlése révén ipari exportunk több mint 85%a - ez az elmúlt évi exportadatok alapján 1,3 milliárd dollárra rúg - azonnal, minden korlátozástól mentesen jut az EFTAországok piacaira. Magyar oldalon a vámlebontás ütemezése megegyezik az Európai Közösségek és Magyarország közötti társulási megállapodásban szereplő ütemezéssel. A mennyiségi korlátozásokat is azonos határidőig számoljuk fel. Országonként eltérő mértékben a kétoldalú mezőgazdasági megállapodás tartalmától függőe n nyújt a magyar fél ipari fogyasztási cikkekre, élelmiszeripari és halászati termékekre mennyiségileg behatárolt kedvezményeket. A tárgyalássorozatban kiemelt szerepet kaptak mezőgazdasági piacra jutásunk kérdései, hiszen az EFTAba irányuló teljes magya r kivitel csaknem egyötöde mezőgazdasági és élelmiszeripari termék. A megállapodás hatálybalépésével a jelenlegi mezőgazdasági export mintegy kétharmada számára sikerült koncessziót kapnunk a rendkívül erősen védett EFTApiacokon. A megállapodás aszimmetr ikus jellege miatt Magyarország csak jóval lassúbb ütemben építi le vámjait, nyitja meg piacait, így bizonyos mennyiségi korlátozások fenntartására egészen az ezredfordulóig lehetőség nyílik. A megállapodás az Európai Közösségekkel kötött társulási szerződ ésünkhöz hasonlóan tartalmaz olyan védzáradékot, amely a hazai ipar sérelme vagy veszélyeztetése esetén hatékony védelmi intézkedések bevezetését teszi lehetővé. A megállapodás potenciális előnyeinek kihasználása elsősorban a hazi árualapok, a versenyképes szállítási feltételek, minőség függvénye. A jövőben elsősorban ez határozza meg, hogy milyen exportnövekedést érhetünk el.
