Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. június 1., kedd a tavaszi ülésszak 35. napja - Az ülés megnyitása - Napirend előtt - ELNÖK (Szabad György): - SZABÓ LUKÁCS (MDF)
2610 (A táblán megjelenő eredmény: 101 igen, 72 ne m, 20 tartózkodás.) Kérem szépen, megismételjük a szavazást. (Közbekiáltások a FIDESZ soraiból: A jegyző úr későn ért oda!) Hát, kérem szépen, azért megismételjük a szavazást. Kérem újból kiírni - közben még egy képviselő beérkezett. Most kérem szavazatuka t Glattfelder Béla indítványának napirendre tűzéséről. (Szavazás.) Köszönöm. Az Országgyűlés 98 szavazattal, 78 ellenében, 18 tartózkodás mellett az önálló indítványt napirendjére tűzte. Az előterjesztő kérte a sürgősség kimondását. Most erről szavazatunk. Most kérem szavazatukat a sürgősség kérdésében. (Szavazás. - 91 igen, 79 nem, 22 tartózkodás.) Kérném szépen, megint meg kell ismételnünk a szavazást - noha közben senki nem távozott a teremből. Kérem, hogy mindenki vegyen részt a szavazá sban. Most kérem szavazatukat a sürgősség kérdésében. (Szavazás.) Köszönöm. Az Országgyűlés 94 igen, 84 nem szavazatot adott le, 23an tartózkodtak. Az Országgyűlés nem mondta ki a sürgősséget a tárgyalásra. Döntés képviselői önálló indítványok napirendre tűzéséről ELNÖK (Szabad György) : Szabó Lukács képviselőtársunk a Magyar Demokrata Fórum részéről önálló indítványt nyújtott be a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény módosítására, a 10219es számon. Megkérdezem az előterjesztőt, kíváne rövi den szólni. (Igen.) Képviselő urat illeti a szó. Felszólaló: Szabó Lukács (MDF) SZABÓ LUKÁCS (MDF) Elnök Úr! Tisztelt Ház! A gazdasági társaságokról szóló törvényt 1988ban hozták. Azóta többszöri módosításon esett már át - viszont a 200. és a 290. §a ne m került módosításra. Azóta az élet bebizonyította, hogy ez a két paragrafus a bűn melegágya lehet - és már volt is. Engedjék meg, hogy csak egy pontot emeljek ki az általam módosítani szándékozott két paragrafusból. A gazdasági társaság vezetője, eltérő m egállapodás híján, nem lehet azonos tevékenységi körön belül működő más társaságnak a korlátlan felelősségű vezetője - mondta ki az 1988. évi VI. törvény 200. §a. Itt a kulcsszó a "korlátlan". Mi történt ugyanis? Az állami vállalatnak a vezérigazgatója eg y hasonló tevékenységi körön belül működő magántársaságot hozott létre, és mivel ő ott korlátlan felelős nem lehet, beültette oda a nagymamát. (11.00) A nagymamának persze semmije sincs, nem is ért hozzá, nem is ő végezte a feladatot, csak a Cégbírósághoz ez lett benyújtva, és máris törvényesen lehetett kirabolni az állami vállalatot. Ezt, mikor a Munka Törvénykönyvét megszavaztuk, beláttuk, és a Parlament módosította a 191. § során, miközben kimondtuk azt, hogy nemcsak korlátlan felelősségű tagja nem lehet , hanem tagja sem lehet, tehát 1% tulajdona sem lehet benne. S emellett kimondtuk azt is, hogy a közeli hozzátartozók úgyszintén nem lehetnek. Sajnos, akiknek a törvények egyeztetése lett volna a feladatuk, nem végezték ezt el, és az a paradox helyzet állo tt elő, hogy miközben a Munka Törvénykönyvében tiltottunk valamit, ugyanazt a valamit a gazdasági társaságokról szóló törvényben pedig megengedtük. Nyilvánvaló, hogy egyszerre, egy dologra két törvény hatályos nem lehet, a cégbíróságok a Legfelsőbb Bíróság hoz fordultak, és a Legfelsőbb Bíróság pedig döntött, hogy a kettő közül a megengedőbbet, vagyis a gazdasági társaságokról szóló törvényt kell figyelembe venni.
