Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak

1993. február 9. kedd, a tavaszi ülésszak 4. napja - Interpellációk: - KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: - ELNÖK (Vörös Vince): - TÓTH-KURUCZ JÁNOS (MDF)

261 Dr. Kupa Mihály pénzügyminiszter válasza KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Köszönöm, Elnök Úr! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Áttanulmányozva

képviselő úr írásban benyújtott interpellációját, arra a kö

vetkeztetésre jutottam, hogy indokoltnak

látszik a szovjet csapatkivonás után megüresedett lakásingatlanok hasznosításánál a kárpótlási jegyek

elfogadása a vételár vagy annak egy része tekintetében a szerződéssel még nem értékesített lakások

esetében. Anna

k érdekében, hogy az interpellációban érintett kérdés megfelelően szabályozott legyen, a

közelmúltban elfogadott központi költségvetésről szóló törvényt módosítani szükséges. Ez azt

jelenti, hogy az erre az esetre is előírt 20%os tartalékolási kötelezetts

égtől el kell tekinteni, s a

jelenleg - felméréseink szerint - mintegy 8 ezer lakás tekintetében az önkormányzatokat nem illetné

meg a vételár 50%a készpénzben, hanem helyette kárpótlási jegyet kapnának. A bevételkiesés természetesen mind a központi költs

égvetés, mind a helyi önkormányzatok

tekintetében nem egy időben, hanem várhatóan 1993 és '95 között jelentkezik. (15.20) Ez a kiesés készpénzben az önkormányzatok esetében mintegy 280 millió forint, amely helyett a

kárpótlási jegyeket a privatizáció során tulajdonra válthatják, hasonlóan a mai bérlakások

elidegenítési feltételeihez. Ezenkívül olyan költségekkel is számolni kell, melyek ezen lakások speciális - magyarul: ócska,

lerobbant - helyzetéből adódóan jelentkeznek, nevezetesen gáz, csatorna, vízve

zetékek házhoz,

illetve lakáshoz való elvezetése, amelyeket azonban az új lakóknak a vételáron kívül külön ki kell

fizetni. Ebben az esetben a kárpótlási jegy nem vehető figyelembe, mivel ezeket a költségeket

készpénzben kell a területet előkészítő vállalk

ozóknak kifizetni, és a költségvetés ma nincs abban a

helyzetben, hogy 33,5 milliárd forintot ezen a címen finanszírozzon. A lakás vételára így is rendkívül kedvező. A 10%os vételár átlagosan mintegy 70 ezer forintos

fizetési kötelezettséget jelentene, a különbözetet pedig alacsony, 3%os kamatozású hitelből lehet

finanszírozni. Egyetértve tehát a tisztelt képviselő úr indítványával, kérem az Országgyűlést, hogy a választ

szíveskedjék elfogadni. Elfogadás esetén harminc napon belül a Fővárosi Önkormányzat

tal és a helyi

önkormányzatok érdekképviseleti szövetségeivel egyeztetett előterjesztést teszek a Kormánynak a

szükséges törvénymódosításokról és a Parlamenthez történő benyújtásáról. Köszönöm a figyelmüket.

(Taps.) ELNÖK (Vörös Vince)

: Köszönöm pénzügymi

niszter úr válaszát. Viszonválaszra átadom a szót TóthKurucz János

képviselőtársunknak. TÓTHKURUCZ JÁNOS (MDF) Köszönöm Pénzügyminiszter Úr válaszát. Nagyon nehéz helyzetben van a képviselő, amikor

látszólagos válaszúthoz érkezik. Ugyanis akkor, amikor

ezt az interpellációt benyújtottam, az a

szándék vezérelt, és csak az a szándék, hogy az általunk hozott törvény betűjének érvényt

szerezzünk. Nem ismertettem a Házzal azt az elég vaskos levélgyűjteményt, amit ebben a témában

vitatkoztunk. Látszólag úgy tű

nik, hogy ezzel az interpellációval Pandora szelencéjét nyitottam ki.

Látszólag ugyanis én nem érzem azt, hogy az önkormányzatok vesztesként kerülnek ki ebből a

dologból. Ugyanis, ha sikerül megtartani a kárpótlási jegynek az értékét, sikerül megőrizni, ak

kor tulajdonképpen semmi károsodás nem éri őket. Itt szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy, sajnos, már megkezdődött a kárpótlási jegyekkel a

manipuláció. Léptennyomon lehet tapasztalni, hogy névértéke alatt vásárolják meg a kárpótlási