Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. május 25. kedd, a tavaszi ülésszak 34. napja - Az állam vállalkozói vagyonára vonatkozó törvényekkel összefüggő jogszabályok módosításáról szóló 1992. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat határozathozatala - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SALAMON LÁSZLÓ, DR., az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság elnöke:
2591 tulajdonlásána k és privatizációjának vitájába bizonyos fokig úgy keveredett bele az alkotmányügyi bizottság, mint Pilátus a krédóba. Mint ismeretes, a gyógyszertári központok jogi helyzete nem volt egyértelműen tisztázott - egyébké nt a mai napig sem az , így vita merült fel azzal kapcsolatban, hogy állami vagy önkormányzati tulajdont képezteke, és hogy ebből folyóan privatizációjukra ki a jogosult. Ezt a rendezetlen jogi helyzetet igyekezett az Országgyűlés szabályozni az állam vá llalkozói vagyonára vonatkozó törvényekkel összefüggő jogszabályok módosításáról szóló 1992. évi LV. törvény 5. szakaszának (2) bekezdésében foglalt szabály megalkotásával. (Moraj.) Ez a törekvés azonban rosszul sikerült, mivel a jogi helyzetet rendezettne k tételezte fel, amelynek következtében e rendezés módjának kiindulási alapja eleve hibás volt. Az erre épülő szabályozás pedig ennélfogva ellentmondásos tartalmat nyert. A jogilag rendezetlen helyzetben két törekvés feszült és feszül egymásnak: az állam, illetve az önkormányzatok egymással szembeni törekvése a gyógyszertári központok tulajdonlására és privatizációjára. A kérdéssel kapcsolatos vita tanúsága szerint a vitatott kérdés jogi kérdés is, de mindenekelőtt gyógyszerészeti és gyógyszerellátási, szak mai, politikai kérdés is. A magam részéről igazán szerencsésnek azt tartottam volna, ha az adott vita eldöntésének előkészítő szerepét elsősorban azok a szakmai, politikai tényezők vállalták volna magukra, akiknek leginkább közvetlen megítélése körébe tart ozik az adott természetű vitás kérdések szakmai, politikai értékelése és mérlegelése. Nem egészen így történt; ugyanis az érdekeltek a vitát a jog kizárólagos területére terelték, és mivel a kérdés valóban jogi természetű problémaként is jelentkezett, az a lkotmányügyi bizottságra egy, magának egyébként nem keresett szerep és feladat hárult. (Zaj.) Ha a módosító javaslatokat egyébként figyelmen kívül hagyjuk, az alkotmányügyi bizottság törvényjavaslata tulajdonképpen csupán arra szorítkozik, hogy a tisztázat lan jogi helyzet rendezésére rosszul megválasztott jogi eszközt, az 1992. évi LV. törvény 5. szakasza (2) bekezdését hatálytalanítsa. Törvényjavaslatunk vitájában ezt az alapelemet önmagában a tisztelt Ház egyik oldaláról sem kérdőjelezték meg. A felszólal ások azonban mind a plenáris ülésen, mind a bizottságokban, érzékeltették azt, hogy az alkotmányügyi bizottság törvényjavaslata pusztán ezzel a vitás kérdést nem oldja meg, a tisztázatlan jogi helyzetet nem rendezi. Valóban! Az alkotmányügyi bizottság törv ényjavaslata, illetőleg annak módosítások nélküli elfogadása aligha kímélné meg az érdekelteket a jogvitától, a hosszadalmas bírósági eljárásoktól. Ez pedig - mint az a vitában elhangzott - hátráltatná a privatizáció folyamatát is. A törvényjavaslathoz lén yegében ezzel az érveléssel terjesztett be Pokorny Endre képviselőtársunk egy értelmező jellegű módosító javaslatot. Ennek értelmében az alkotmányügyi bizottság törvényjavaslata egy új, 2. szakasszal egészülne ki, miszerint a gyógyszertári központok az áll ami vállalatokról szóló 1977. évi VI. törvény hatálya alá esnek és ennek folytán az időleges állami tulajdonban lévő vagyon értékesítéséről, hasznosításáról és védelméről szóló 1992. évi LIV. törvény hatálya alá tartoznak. Ezt a javaslatot Balás István és Horváth Balázs közös módosító javaslatukba beépítették, amelynek egy további elemét a privatizáció nyilvános pályázati rendszerének a szabályozása képezi. Ez utóbbi elem tartalmilag átfedi Rab Károly és Pelcsinszki Boleszláv által benyújtott, hasonló tárgy ú módosító javaslatot, azzal, hogy a RabPelcsinszkiféle javaslathoz képest a helyi nyilvánosság körét több alternatívában kívánja biztosítani. (18.50) Az általános vitában Pesti Ferenc képviselő úr és Kelemen András államtitkár úr - aki képviselő i minőségében szólt hozzá e kérdéshez - támogatta az érdemi rendezést abban az irányban, hogy mihamarabb rendezve a jogi kérdést, értelmező szabály tegye teljesen egyértelművé a gyógyszertári központok állami tulajdonát.
