Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. május 25. kedd, a tavaszi ülésszak 34. napja - A jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő tárgyalása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - SZABÓ IVÁN, DR. pénzügyminiszter:
2562 Tisztelt Ház! Szólnom kell arról, hogy a javaslat részét képezi a bérfőzési szeszadó is. Ez nem jelenti új adónem bevezetését, hanem mindössze a jelenleg pénzügyminiszteri rendeletben szabályozott adó törvényben történő rögzítését. A bérfőzési szeszadó tekintetében a jelenlegi szabályozás szerint az adóhatóság, a Vám- és Pénzügyőrség és a szesznél ma is élő jövedéki szabályok, jövedéki ellenőrzés a bérfőzési tevékenységet és adófizetést is felölelik. Ezért indokolt, hogy a bérfőzési szeszadót a jövedéki törvény emelje megfelelő szintre. A kivételes eljárás során benyújtott és megtárgyalt módosító indítványok közül a Kormány több javaslatot támogat. Ezek egyrészt a rendelkezések pontosítását szolgálják, szabatosabb megfogalmazásokat eredményeznek, másrészt tartalmilag bővítik, jobbítják a szabályozási megoldásokat. Ez utóbbiak közül kiemelem az adózást igazoló zárjegy kötelező alkalmazásának kiterjesztését a javaslatokban eredetileg is szereplő import mellett a belföldi palackos szeszre, szeszes it alra és a kávétermékekre. Egyetértünk avval a javaslattal is, amely szerint az adózás alól elvont termékek a jövedéki ellenőrzési eljárás keretében kerüljenek elkobzásra, és azok a termékek, amelyekre az élelmiszertörvény rendelkezései vonatkoznak - a szes z, szeszes italok, a sör, a kávé, a dohánytermékek , legyenek megsemmisítve. Sem minőségi, sem egészségvédelmi szempontból, sem a piaci folyamatokba való beavatkozás szempontjából nem kívánatos az elkobzott áruk újraforgalmazása. A bizottsági vita során n em tudtuk elfogadni az olyan módosító indítványokat, amelyek például a jövedéki termékkörből a fogyasztásiadóbevétel több mint háromnegyedét reprezentáló kőolajtermékek és a sör kivételét javasolták. Az engedélyezés feltételrendszerét akarták tovább lazít ani azáltal, hogy nem tartották szükségesnek az adótartozás mint kizáró feltétel előírását, vagy megengedték volna az üzlethelyiségen kívüli árusítást is közterületfoglalási engedély birtokában. Nem tartom indokoltnak és megalapozottnak a kettős könyvveze tés előírásának törlését az engedélyezés feltételrendszeréből. Ez az előírás a termelők, a nagykereskedők, az exportőrök és importőrök többségére - társasági formájuknál fogva vagy az 50 millió forint árbevételi határ elérése miatt - eleve kötelezettség. A zoknak pedig, akik e tevékenységet kisebb vállalkozás keretében végzik, lehetőségük van az áttérésre, vagyis a feltétel általuk is teljesíthető. Két módosító javaslat az engedély megszerzésének előzetes feltételét ki akarja bővíteni a helyiadótartozás, il letve a tb.tartozás mint kizáró feltétel előírásával. Egyik javaslattal sem értek egyet. Egyrészt elvi oldalról a törvény céljából kiindulva; másrészt nem tartom kívánatosnak az engedélykérelem bürokráciáját fokozni. Például egy több telephelyes cég eseté ben ez azt jelentené, hogy több helyi adóhatóságtól kellene igazolást szerezni és még a társadalombiztosítási igazgatóságoktól is. Külön kell szólni a törvényjavaslat háztartási tüzelőolajra vonatkozó rendelkezései körül kialakult vitáról, az ehhez kapcsol ódó módosító indítványokról. A kizárólag engedély alapján és utalvány ellenében megengedett háztartási tüzelőolajvásárlás, felhasználás radikálisan kíván érvényt szerezni annak az egyébként már évek óta létező rendelkezésnek, mely szerint a HTOt csak a lakások fűtésére lehet felhasználni, egyéb célra nem. A gyakorlati élet ettől lényegesen eltért, s háztartási tüzelőolajat használtak a dízelautók, a kamionok, és ezzel fűtötték például a fóliasátrakat és használták egyéb célokra a mezőgazdaságban. Az ez u tóbbiból eredő problémát kívánja két módosító javaslat is megoldani. Egyik javaslatot sem tudom elfogadni. Mi most a jövedéki törvényjavaslat vitáját foytatjuk, az e tárgykörbe tartozó témákról kell döntenünk. De nem vitatom a háztartási tüzelőolajra vonat kozó rendelkezések által előidézett, a mezőgazdaságban bekövetkező helyzet problematikáját. Annak rendezésére azonban nem a jövedéki törvény keretében és főleg nem a javasolt, kidolgozatlan formában kell és lehet megoldást találni. A probléma átvezet a mez őgazdasági támogatások költségvetés keretében történő kezeléséhez, de semmiféle támogatást nem lehet rendeltetésellenes használat révén biztosítani!