Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. május 25. kedd, a tavaszi ülésszak 34. napja - A szakképzésről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - NÁDORI LÁSZLÓ (SZDSZ)
2521 iskolatípusnak, a fizikai aktivitásnak és ezzel összefüggésben az iskolai testnevelés szemé lyi és tárgyi feltételeinek. Bár a törvényben megfelelő - ebben a közoktatási és szakképzési törvényben - fejlesztési elképzelések és lehetőségek vannak, azonban a fejlesztési elképzelések és a reális gyakorlat között űr tátong. Tehát azt jelenti, hogy a j övő nemzedékéért az eddigieknél sokkal nagyobb gondot kell fordítani az érdekelteknek. - Eddig az idézet a disszertációból. Nézzük, milyen ellensúllyal lehetne ezeket a negatív tendenciákat megállítani, esetleg jobbra fordítani! A sportköri foglalkozások b ővítésével, a testedzési alkalmak növelésével nagyon sokat tehetnénk. Azonban a középiskolai bajnokságokra felkészülés sok nehézségbe ütközik, mert szakmánként váltakozó és változó a gyakorlati foglalkozások száma, ideje. (11.10) Azonkívül óraszá mban, fedett és szabadtéri feltételekben is kedvezőtlen a szakmunkástanulók helyzete a gimnazistákéhoz képest. Míg a gimnáziumok tornateremellátottsága körülbelül 80% - ez becsült szám, mert nagyon sokféle adat van, ezt körülbelül el tudom fogadni, jó len ne pontos adatot tudni , addig a szakmunkásképzők alig 49%ban rendelkeznek saját tornateremmel. Egy 1990es felmérés szerint csupán egy szakmunkásképző iskola rendelkezik tanuszodával. Érdemes az adatokat differenciáltan vizsgálni. Egy 1990es vizsgálat szerint 112 iskolának - tehát középiskolának és szakmunkásképző intézetnek, ez az iskolák 13,9%át jelenti - egyáltalán nincs terme. Idejár a tanulók 10%a. 231 iskolának - ez az iskolák 25%át jelenti - tornaszobája van, vagyis a szoba területe 162 négyze tméternél kisebb. Amikor tehát azt vizsgáljuk, mennyi a tornaterem, mennyi a tornateremellátottság, ez sokat mond, de még nem mindent, a terem nagysága az, amelyik a meghatározó. 1990től lényegesen javult a helyzet, a céltámogatás nagy lökést adott a tor nateremépítésekhez. Az iskolából kikerültek sportolása fényt vet arra, hogy milyen hatékony volt a testnevelő tanár munkája, egyáltalán az iskola testnevelési és sportmunkája. Néhány adat: a mezőgazdasági szakmunkások, tehát akik szakmunkásképző intézetbe jártak ebben az ágban, 3,9%a sportol. A szakmunkások 12,3%a sportol, a nőknek 5,5%a. Tisztelt Országgyűlés! Célom az volt, hogy felhívjam mind a minisztérium, mind az iskolafenntartók figyelmét, hogy a létesítmények építése, az anyagi források elosztás a terén gondoljanak jobban a szakmunkásképző intézetekre. Ugyancsak szeretném felhívni innen a gazdálkodószervezetek figyelmét arra, hogy azon a héten, amikor üzemi foglalkozáson vannak a tanulók, teremtsenek lehetőséget a fiatalok számára szabadidősportra . Ösztönözzék őket erre a sportra, főleg a felnőttek, akik sportolnak. Van azonban az ügynek általánosabb tanulsága is. Miközben magunk elé vetítjük szakirodalomban, szépirodalomban a test és a lélek klasszikus harmóniáját, betéve tudjuk és citáljuk a mens sana in corpore sanot, miközben bölcseket mondunk, ugyanakkor saját testünk nyűg, teher lesz számunkra. Nem lehet elfogadni azt, hogy a keresőképes lakosság egyre növekvő hányada kétségbeesett harcot vív saját testével. Szeretnének aludni, de nem tudnak, szeretnének karcsúak lenni, de elnehezednek, szeretnének kedélyesek, vidámak lenni, de nem képesek elszakadni egészségi és egzisztenciális forrásokból táplálkozó szorongásaiktól. Az egészben az a tragikus, hogy az ember által teremtett tudomány sem tud se gíteni, mert a gyógyírt a felkínált alternatívák közül a kevésbé jóban, a circulus vitiosusokozóban keresi az ember. Pirulákat szed azért, hogy jól aludjon, azért, hogy éber maradjon, azért, hogy megnyugodjon, azért, hogy elvegye természetes étvágyát.
