Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. május 24. hétfő, a tavaszi ülésszak 33. napja - A magyar állampolgárságról szóló törvényjavaslat újra megnyitott részletes vitájának lezárása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - HEGEDŰS ISTVÁN (FIDESZ)
2505 Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát elnapolom, folytatására várhatóan holna p délelőtt kerül sor. Ugyancsak holnap kerül sor a jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint bérfőzésről és szeszadóról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő tárgyalására. A magyar állampolgárságról szóló törvényjavaslat újra megnyito tt részletes vitájának lezárása ELNÖK (Dornbach Alajos) : Tisztelt Országgyűlés! Még pici türelmüket kérem. Soron következik a magyar állampolgárságról szóló törvényjavaslat újra megnyitott részletes vitájának lezárása. A múlt heti ülésünkön Szauter Rudolf képviselő úr jelezte, hogy újabb kapcsolódó módosító javaslatot kíván benyújtani, ezért a frakció kérte, hogy ne zárjuk le az újra megnyitott részletes vitát. Időközben Szauter Rudolf képviselő úr, valamint Mészáros István László képviselő úr benyújtottak módosító javaslatokat, így nincs akadálya a vita lezárásának. Kérdezem, kíváne még valaki e tárgyban felszólalni. (Hegedűs István jelentkezik.) Hegedűs István képviselő úrnak megadom a szót. Felszólaló: Hegedűs István (FIDESZ) HEGEDŰS ISTVÁN (FIDESZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Csak egészen röviden szólnék a vitához, mert nagyon késő van. Mészáros Istvánnal és Vastagh Pállal ugyanis hárman nyújtottunk be módosító indítványt 10537es számon, tehát lényegében egy hárompárti csatlakozó módosító javaslatról va n szó. Azért tartom fontosnak, hogy néhány szóban vázoljam a módosító indítvány lényegét, mert ez egy hárompárti módosító javaslat és kétharmados törvényről van szó. Ugyan valóban nagyon kevés kormányzati képviselő ül a teremben, de talán eljut hozzájuk a hír, hogy mi hárman benyújtottunk egy ilyen módosító indítványt. Arról van szó tehát, hogy javaslatunk lényege: a magyar nemzetiségű nem magyar állampolgárok - itt kizárólag a környező országokban élő magyar nemzetiségű nem magyar állampolgárokról van szó , hogyan juthassanak állampolgársághoz. Erről viszonylag hosszas vita folyt az általános vita során. Lényege ennek a javaslatnak az, hogy szeretnénk elkerülni, hogy valaki teljesen automatikusan megkaphassa az állampolgárságot. Azt javasoljuk, hogy legalá bb egy évig ezek a személyek Magyarországon lakóhellyel rendelkezzenek, mielőtt állampolgárságot kaphatnak. Tehát nem is azt az általános kedvezményes honosítási eljárást javasoljuk az ő esetükben, ami három évet ír elő, hanem ehhez képest még kedvezményez ettebb honosítási eljárást javaslunk: az egy évet. De azt nem tartjuk elfogadhatónak, hogy az egy év letelte előtt, csak azért, mert valaki átjött - esetleg egyébként a bevándorlási törvénytervezetben szereplő letelepedési engedéllyel még nem is rendelkezi k , máris állampolgársághoz jusson a határokról túl érkező magyar nemzetiségű nem magyar állampolgár. Itt azt a filozófiai szempontot vettük alapul, amit a vitában többen is hangsúlyoztunk, hogy az állampolgárság mégis egy olyan erkölcsi súlyú tekintélyes rang, amit nem szabad csak úgy odaítélni valakinek, hanem legalábbis egy normális bevándorlásiletelepedési eljárás, illetve egy év lakhely kell legyen az előzménye annak, hogy valaki az állampolgárságot megkapja. Hiszen az állampolgárság végül is a csúcs a annak a folyamatnak, amit meg kell előzzenek a megfelelő feltételek és eljárások. Elnök úr, nem kívánok hosszabban érvelni az indítvány mellett - ez az általános és a részletes vitába is beleillik , de úgy gondolom, hogy kulcsfontosságú indítványról van szó. Mivel
