Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. május 24. hétfő, a tavaszi ülésszak 33. napja - A szakképzésről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - KOVÁCS GÁBOR (KDNP)
2501 munkakörökre - amilyen például a te chnikus munkakör - képezné ki a tanulókat. Ez a megoldás lehetővé tenné gyermekkorban, középiskolában, a serdülő kor végéig a társadalom által elvárható általános műveltség megszerzését, a képességek többoldalú kibontakoztatását, a tehetségek kifejlesztésé t, megszüntetné vagy megnyugtatóan javítaná a minden szakértői vélemény szerint káros korai pályaválasztási kényszert. A szakképzést rugalmassá tenné, módot adna arra, hogy akár évről évre változóan alkalmazkodhatna a gazdaság igényeihez, és ezzel megszűnh etne a felesleges képzés, hogy az iskolák jó része már eleve leendő munkanélkülieket képezzen. Reményeink szerint ebbe az irányba hatna a tanulószerződés is. Az érett vagy érettebb fejjel történő pályaválasztás, a kizárólag szaktudás elsajátítására irányul ó szakképzés, a várhatóan rendelkezésre álló munkahelyek - amit a munkáltatókkal kötött tanulószerződések is megerősítenének , az érettebb korban folytatott tanulmányok feltehetően színvonalasabb, célirányosabb, alaposabb felkészültséget eredményeznének, ami az így szerzett képesítéseknek a munkahelyek által sokat kifogásolt értékét is visszaszerezné. Ez a megoldás azt is jelentené, hogy az egykét évvel hosszabb ideig iskolában tartott fiatalok létszámával lélegzetvételnyi könnyebbséget kapna a munkanélkü liséggel küzdő munkaerőpiac. Az is jelentős előny, hogy a közoktatásra épülő szakoktatás meghosszabbításával a jelenlegi szakoktatási intézmények feje felett lebegő összeomlás veszélye is elhárulna. A jelenlegi szakképzési rendszer fenntartása esetén ugyan is a szakoktatási intézményekben megindult tanulólétszámcsökkenés a következő években osztályok, szakmák, esetleg az iskola megszűnéséhez vezetne, és a pedagógusok egzisztenciális ellehetetlenülését idézné elő. A Kereszténydemokrata Néppárt által képvisel t megoldás ezt a veszélyt megszüntetné, vagy legalábbis kezelhető keretek között tartaná. Végül érveink között nem hallgathatjuk el azt a következményt, hogy a javasolt megoldás az eddiginél jobb lehetőséget nyújtana az iskolákban többször hiányolt nevelőm unka javítására. Véleményünk szerint a társadalmi méretekben kialakult erkölcsi válság fokozatos felszámolásának legfontosabb helye az iskola. Az általános oktatás megújítása főként a jelenlegi szakoktatás helyén lehetőséget nyújt arra, hogy már a gyermekk orban elültessük azokat az erkölcsi értékeket, amelyek az értékteremtő állampolgárrá nevelődés legfontosabb feltételei. A közoktatásra épülő szakképzés - a kettős terhelés alól felszabadulva - folytatni tudná, és felnőtt korban befejezetté tehetné azt a ne velést, amely egy demokratikusan felépülő, a szociális igazságok iránt érzékeny és az emberi erkölcsi érzékeket megbecsülő, elfogadható társadalom megvalósulásának a feltétele. Az előttünk levő törvényjavaslat vagy helyesebben törvényjavaslatok - mert a sz akképzési törvényjavaslat a közoktatási törvényjavaslattal szövegezésében is annyira összekapcsolódik, hogy legfeljebb a szakképzésről lehet beszélni e két törvényjavaslat tükrében - a Kereszténydemokrata Néppárt által képviselt célkitűzéseknek sok elemét teljesíti. Így többek között megvalósítja az első szakképesítés megszerzésének a teljes ingyenességét. Fontosnak tartjuk, hogy megszünteti a jelenleg 14 éves életkorban kezdődő és általánosan kifogásolt merev, idejétmúlt hároméves szakmunkásképzést, és ezt a képzést a szakiskola elnevezéssel az általános közoktatás tizedik évfolyamának befejezése utáni évekre időzíti. Az elnevezésben ugyan nincs összhang a szakképzés és a közoktatási törvényjavaslat között. Ugyancsak megszünteti a 14 és 18 éves életkor közö tt a szakközépiskolában a szakképzést, és azt a középiskolai végzettség birtokában vagy az érettségi megszerzése után következő időszakra irányozza elő szintén szakközépiskola elnevezéssel. Ez a két intézkedés a törvényjavaslatokban tulajdonképpen a legfon tosabb célkitűzéseinket teljesíti a szakképzés terén, és lényegében megvalósul az általunk javasolt általános közoktatás és a szakképzés szétválasztása, az utóbbi ráépítése a közoktatásra. A képzési időszak, az iskolában tartás meghosszabbítása a részleges en bevezetett tanulószerződés megvalósulásával megkezdődhet a szakképzés alkalmazkodása a gazdasághoz, aminek következményeként fokozatosan megszűnhet a felesleges szakképzés, a fiatal munkanélküliek számának a mesterséges növelése, és biztosítható a jelen legi szakképzést folytató
