Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. május 24. hétfő, a tavaszi ülésszak 33. napja - A közoktatásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA (MSZP)
2470 valószínűleg az egyetlen lehetséges megoldást fogja választani: magára csukja az igazgatói iroda ajtaját, és egyedül e ldönti mindazt, amit ebben az egyeztetési mechanizmusban végrehajtani képtelen. Végül harmadszor. Az iskolatevékenység külső társadalmi kontrollja gyenge, az iskolaszék formális és gyakran felesleges jogosultságokkal rendelkezik. Az általános véleményezési joga ugyanúgy nem mond semmit, mint a nevelőtestületé, a törvény pedig nem ad lehetőséget a szülők, a diákok képviselőinek arra, hogy azokba a kérdésekbe garantáltan beleszólhassanak, amelyek a szülőket és a fiatalokat a legjobban érdeklik; a programok, a munkarend kialakításába, a tanórán kívüli tevékenység megszervezésébe a törvény taxatív beleszólási lehetőséget nem ad. Külön szeretném kiemelni, hogy a törvény szerint önkormányzati iskola funkcióit közoktatási megállapodással nem költségvetési szerv, ma gániskola, alapítványi, egyházi iskola is átveheti. Érthetetlen a számomra, hogy az az iskolaszék, amelyik egyéni sérelmek esetén jogorvoslati fórumként működhet, miért nem kap lehetőséget arra, hogy egy ilyen kérdésben - amelyik közösségi érdeksérelmet ok ozhat egy településen - véleményét elmondhassa. (16.40) Tisztelt képviselőtársaim! Végül a harmadik kérdéskörben nagyon röviden a pedagógusok státusáról szeretnék szólni. Ennek a törvénynek lehetősége lett volna arra, hogy felszabadítsa, szakmai méltóságáb an megerősítse a pedagógusokat. Ehelyett a törvényből a pedagógus szakmai önállósága vagy eltűnt, vagy meggyengült. A korábbi jogszabályi helyzetben a pedagógusnak joga volt arra, hogy megfelelő feltételek mellett megválassza a tananyagot és oktatási módsz ereit, most ez legfeljebb az intézménynek, a szervezetnek a joga. Ugyanakkor nagyon érdekes, hogy a korábbi tervezetekhez képest a pedagógusok kötelezettségei közül kimaradt az, hogy demokratikus magatartásformák kialakítását segítse elő neveltjei között, és kimaradt a gyermekek, tanulók emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartó pedagógusi kötelezettség. Ez a törvénytervezet nem akadályozza meg, sőt kísérletet sem tesz annak a megakadályozására, hogy a nevelőmunkától idegen adminisztratív feladatok agy on ne nyomják a pedagógust, kiejti a ma hatályos törvényi szövegnek azt a megkötését, hogy a pedagógus csak olyan feladat elvégzésére kötelezhető, amely jogszabály rendelkezése szerint a nevelőmunkával összefügg. Megítélésünk szerint a törvénytervezet elfo gadása után a pedagógus egzisztenciális kiszolgáltatottsága nő. Nemcsak a szó szoros, büntetőjogi értelmében vett kiszolgáltatottsága nő a pedagógusnak, ebben az értelemben is nő a kiszolgáltatottság. Hiszen a hatályos törvény szerint a pedagógus közfelada tot ellátó személy akkor, ha nevelőoktató munkájával kapcsolatban éri valamilyen sérelem. Ez az új tervezetből kiesik, és a pedagógus csak akkor minősül hivatalos személynek, hogyha államigazgatási feladatot lát el, tehát például éppen beírja a tanulót. Nem tisztázott, hogy a munkaviszonyt érintő szabályok közül melyek azok, amelyeket éppen a pedagógusok védelmében, egzisztenciális biztonságuk érdekében át kellene emelni a törvénybe. Ezek közül egyetlen szabálysor szerepel ma a tervezetben, a képesítési f eltételek, amelyek egyben alkalmazási feltételt is jelentenek. Képviselőtársaim! Félreértés ne essék, nem azért emelek szót a törvényben rögzített képesítési feltételek szigorúsága ellen, mert azt szeretném, hogy továbbra is képesítés nélküliek maradjanak a pedagóguspályán, rontva ezzel a pedagóguspálya általános társadalmi presztízsét. Már régen nem a képesítés nélküliekről van szó, szó van viszont arról, hogy a pedagógusok iránti igény, a különböző típusú szakképzettségű pedagógusok iránti igény a demográ fiai mozgások szerint változott. És ezért nagyon gyakran előfordul, hogy különböző típusú felsőfokú végzettséggel rendelkező pedagógust rövidebbhosszabb ideig az adott intézményben más feladatok ellátására osztanak be. Nagyon tudnám sajnálni azt a gyógype dagógust, aki átmenetileg biológiát tanít az általános iskola 5., 6. osztályában, ha ezért elveszítené az állását, vagy arra kényszerülne, hogy néhány éves
