Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. május 24. hétfő, a tavaszi ülésszak 33. napja - Napirend előtt - ELNÖK (Dornbach Alajos): - ELNÖK (Dornbach Alajos): - ELNÖK (Dornbach Alajos): - KÓSA LAJOS (FIDESZ)
2457 adott, akkor nem csinált egyebet, minthogy ezáltal az ország törvényhozása által megszabott irányelveknek tett el eget. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Létszámellenőrzés következik. Kérem nyomják meg az igen gombot. Most! (Megtörténik.) Megállapítom, hogy az ülésteremben 225 képviselő tartózkodik, így a Ház határozatképes. Döntés törvényjavaslat sürgős tárgyalásáról ELNÖK (Dornbach Alajos) : Tisztelt Országgyűlés! A Kormány múlt heti ülésünkön benyújtotta a felsőoktatásról szóló törvényjavaslatát 10472es számon. Most kéri az előterjesztés sürgős tárgyalás át. Kérdezem az Országgyűlést, egyetérte a sürgős tárgyalással? Kérem, szavazzanak. (Megtörténik.) Az Országgyűlés 210 igen szavazattal, 1 ellenszavazat és 2 tartózkodás mellett a sürgősséget elrendelte. Döntés képviselői önálló indítvány napirendre tűzés éről ELNÖK (Dornbach Alajos) : Tisztelt Országgyűlés! Kósa Lajos, a Fiatal Demokraták Szövetségének képviselője önálló indítványt nyújtott be a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosítására és kiegészítésére 10229es számon. Kérdezem az e lőterjesztőt, kíváne felszólalni? (Kósa Lajos: Igen.) Igen. Megadom a szót Kósa Lajos képviselő úrnak. (15.40) Felszólaló: Kósa Lajos (FIDESZ) KÓSA LAJOS (FIDESZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Március 1jén életbe lépett az 1993. évi VIII. törvény, ami az 1975 . évi II. törvény módosításáról és kiegészítéséről szól. Ez az 1975. évi II. törvény a társadalombiztosításról szól. Az Országgyűlés olyan módosításokat és indítványokat fogadott el más megfontolások alapján ebben a törvényjavaslatban, amelyek megszüntetté k a különbséget az iskolai szövetkezetek és az egyéb szövetkezetek között. Ez összhangban van a szövetkezeti törvény általunk elfogadott változatával. Ugyanakkor az iskolai szövetkezetek meglehetősen speciális szövetkezeti formát képviselnek, és az iskolai szövetkezetek társadalombiztosítási szabályozása differenciáltan foglalkozott az iskolai szövetkezetek tagjainak társadalombiztosításijárulékkötelezettségével. Ez a differenciálás megszűnt, vagyis az általunk elfogadott törvényjavaslat szerint az iskolai szövetkezetek és az iskolai szövetkezeti csoportok tagjai után a felvett tagi jövedelem tekintetében 44%os társadalombiztosítási járulékra kötelezettek. Ezen iskolai szövetkezetek 95%a nappali tagozatos hallgató, vagyis egyébként más jogviszonya folytán , nevezetesen azért, mert nappali tagozatos hallgató, társadalombiztosítási értelemben biztosított. Az én módosításom nem akarja visszaállítani a korábbi állapotot, hanem tudomásul véve azt, hogy erre a módosításra azért volt szükség, mert a szövetkezeti t örvényt más, új alapokra helyezte az Országgyűlés, én egy picit differenciálni szeretném az iskolai szövetkezetekre és a szövetkezeti csoportokra vonatkozó társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettséget. Az iskolai szövetkezetekről annyit kell tudni , hogy alapvetően egyetemi hallgatók és főiskolai hallgatók a tagjai, és ezen hallgatók ezen szövetkezetek keretében tudják a jövedelmüket egy picit kiegészíteni, és elég jelentős a szövetkezetek szerepe abban, hogy a nehezebb vagy szegényebb sorsú diákok sem szorulnak hozzájuk méltatlan körülményekbe, hiszen hogyha tudnak dolgozni és tudnak
