Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. február 9. kedd, a tavaszi ülésszak 4. napja - Kérdések: - ELNÖK (Vörös Vince): - HÁMORI CSABA (MSZP) - ELNÖK (Vörös Vince): - BOROSS PÉTER, DR. belügyminiszter:
246 A közelmúltban elfogadott két törvény valóban az Euró pa Tanács ajánlásával összhangban szabályozza a személyes adatok kezelésének legalapvetőbb szabályait. Biztosítja azt az alapvető jogot, hogy az állampolgár maga dönthesse el, kíváne a törvényben kötelezően előírt bírósági, közigazgatási adatszolgáltatáso kon túl más típusú adatszolgáltatás alanya lenni. E jogát oly módon tudja a törvény rendelkezései szerint érvényesíteni, ha adatainak szolgáltatását letiltja. Az állampolgárok közül eddig mindössze 163 fő élt az adatletiltás lehetőségével. Azokat, akik nem tiltják le adataik szolgáltatását, vélhetően nem zavarja, hogy a piacgazdaságban általánosan bevett szokás szerint elérje őket a közvéleménykutatás, az ügynöki tevékenység, piackutatás stb. Erre a polgárok személyi adatairól szóló törvény 1719. szakasza i törvényes lehetőséget biztosítanak, amikor úgy rendelkeznek, hogy név- és lakcímadatokat lehet szolgáltatni bármely szervnek, jogi személynek stb., ha jogának, jogos érdekének érvényesítése érdekében kéri, a felhasználás célját és jogalapját igazolja, és a polgár nem élt az adatletiltás jogával. Hogy jogos érdeke fűződik például a cégbejegyzés szerint közvéleménykutatással foglalkozó szervezeteknek meghatározott minták, név, lakcím megismerésére, biztosítótársaságoknak az ügynöki tevékenységhez szükséges listákra, vállalkozóknak, kereskedőknek, piackutatás céljára címjegyzékekre, azt a törvény keretei között a végrehajtásra készülő kormányrendelet fogja részletesen szabályozni. A rendelet előkészítése éppen azért nehéz, mert egészséges egyensúlyt kell ter emteni a védelemhez fűződő jogos érdekek és a megismeréshez fűződő érdekek között. Ami kérdéseire a választ illeti: a belügyminiszter feladat- és hatáskörét jogszabályok pontosan rögzítik. Eszerint a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartási rendszere tartozik a belügyminiszter irányítása alá. Olyan hatásköre azonban nincs, amelynek alapján a személyes adatokat kezelő nem belügyminisztériumi szervekkel, személyekkel szemben bármiféle intézkedést kezdeményezhetne. E feladatot a törvény az adat védelmi biztosra bízza. Az adatvédelmi biztosról szóló törvényt - mint ismert - az Országgyűlés még nem fogadta el. El kell oszlatni azonban egy tévképzetet. Képviselő úr kérdéséből az a feltételezés világlik ki, hogy a közkézen forgó név- és lakcímadatoka t szükségszerűen a népességnyilvántartás szolgáltatta. Sok olyan szervezet működik ma hazánkban, amely a korábbi, legkülönfélébb kapcsolatai alapján - vásárlói kör, könyvtár, video, háztartásigépkölcsönzés stb. - név- és lakcímadatokat vezethet. Bár ezek is személyes adatok, nyilvánvaló, hogy erre a belügyminiszternek semmiféle ráhatása nincs. Csak érdekességként említem meg, hogy nemcsak magyar cégek rendelkeznek ilyen listákkal, hanem külföldi hirdetést is olvastunk, amely a magyar állampolgár név- és l akcímadatainak szolgáltatását ajánlotta fel. Kérdés, hogy miből? A hirdetés szerint 80 ezer címet telefonkönyvből szereztek, 170 ezer címet azokról vezetnek, akik magyar sorsjátékon vettek részt, 10 ezer cím a magyar üzleti életből származik. A felsorolásb ól látható, hogy rendkívül sok olyan egyéb nyilvántartás van, amely személyes adatokat tartalmaz, bár nem közigazgatási jellegű. Az előzőkben elmondottakból talán egyértelmű: semmiféle törvényes alapja nincs annak, hogy a forgalomban lévő név- és lakcímlis ták keletkezésének körülményeit kutassuk, netán felelősségre vonást kezdeményezzünk. Erre csak az adatvédelmi biztosnak lesz lehetősége, hozzá kell tennem, bűncselekményhez kapcsolódó esetben természetesen más a helyzet. A közigazgatási szervek által vezet ett személyes adatokat tartalmazó nyilvántartások esetén azonban eltérő a helyzet. Egyik oldalról a nyilvántartási eljárás államigazgatási eljárásnak minősül, polgári jogorvoslat lehetősége biztosított. Másik oldalról pedig a köztisztviselők fegyelmi felel ősséggel tartoznak a jogszabályok betartásáért.
