Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. május 18. kedd, a tavaszi ülésszak 32. napja - A szakképzésről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - KISS GYULA, DR. munkaügyi miniszter:
2436 Magyarországon, és ide kell értenünk a szakképzést is, hiszen már 996ban a Géza fejedelem alapította pannonhalmi kolostorban is a szerzete sek már kézműves szakmákat oktattak. A szakképzés magyarországi története is figyelemre méltó, mivel Európában az elsők között alakultak meg Erdélyben és a Szepességben a céhek, amelyek a szakmai utánpótlásról színvonalasan tudtak gondoskodni. Európa egyik első céhszabályzata az erdélyi szászok hét céhének szabályzata, mely Nagyszebenben 1376ban került kiadásra. A tizenhetedik század magyar mezőgazdasági iskolái közül említésre méltó a keszthelyi Georgikon és Tessedik Sámuel szarvasi mintaiskolája, amely E urópában az elsők között nyitotta meg kapuit. A magyar iparosoktatás korszerű intézményes formáját az 1840es évek elején Kossuth, Batthyány, Eötvös által kidolgozott tervezetek szerint kezdte megvalósítani az Országos Iparegylet. (18.10) A magyar szakképz és a századfordulón a világ egyik legmagasabb színvonalú iparoktatása volt, amit jelez, hogy 1889ben Brüsszelben, majd 1890ben a párizsi expón a nemzetek nagydíját Magyarország nyerte el. Építve tehát ezekre a hagyományokra, jelen törvényjavaslat kidolgo zása során abból az alapkoncepcióból indultunk ki, hogy a szabályozásnak minden eszközzel biztosítania kell struktúrájában, tartalmában, szervezetében és irányítási rendjében is a szakképzés és a gazdaság szoros kapcsolatát, a gazdaság igényeihez való ruga lmas alkalmazkodást, továbbá a gazdálkodó szervek érdekeltségét a szakképzésben. A törvényjavaslatnak, különösen a következő, az eddigiektől alapvetően eltérő új rendelkezéseire szeretném nagyon röviden felhívni a figyelmet. A törvényjavaslat szerint a jöv őben mind az iskolai rendszerű, mind az iskolarendszeren kívüli szakképzés a tankötelezettség teljesítése és a közoktatási törvényben meghatározott vizsgák letétele után kezdődik. Ez egyrészről megalapozottabbá teszi magát a pályaválasztást, így meghatároz ó módon a szakmai, elméleti és gyakorlati képzésre koncentrálhat. Ez pedig növelni fogja a képzés eredményességét, egyidejűleg ésszerű módon hat a képzési időre is, jobban differenciálva azt a gazdaság valós igényei szerint. Az új szabályozási rendben megv áltozik az iskolai rendszerű szakképzést érintően az állam és a szakképzésben közreműködő gazdálkodószervezetek feladata és jogköre. Az állam csak a szakmai elméleti és az iskolában szerzett gyakorlati képzés kötelezettségét, feltételeinek biztosítását vál lalja magára. A gyakorlati képzés jogköre és felelőssége meghatározó módon a gazdálkodószervezetekre hárul. A törvényjavaslat hatálya alá von minden iskolai rendszerű és iskolarendszeren kívül folyó szakképzést. Állami garanciát azonban csak az állam által elismert szakképesítések esetében nyújt. E szakképesítések meghatározására a jelenlegi többféle jegyzék helyett egy központi jegyzék, az úgynevezett országos képzési jegyzék kiadását rendeli el. További lényeges új szabálya a törvényjavaslatnak az, hogy a szakelméleti képzés csak szakképző iskolában folyhat, a gyakorlati képzés azonban minden olyan helyen - iskolában, gazdálkodószervezeteknél - megszerezhető, ahol a gyakorlati követelményekre való felkészítés összes feltételei biztosíthatók. E szabályok sz erint továbbra is szakképzésre iskola vesz fel tanulót, de kizárólag csak akkor, ha a tanuló gyakorlati képzéséről a teljes képzési időben, a szakképzési törvényben meghatározott követelmények szerint iskolai gyakorlóhelyen, tanműhelyben vagy kölcsönös meg állapodás alapján gazdálkodószervezettel együttműködve gondoskodni tud. A szakképzés új formája lesz az, hogy a gyakorlati képzésre az illetékes gazdasági kamara tagjaként a gazdálkodószervezet vállal teljes jogú kötelezettséget. A törvényjavaslat ilyen es etekre bevezeti a tanulószerződés intézményét. A tanulószerződés intézményének hazánkban már vannak hagyományai, és szabályozásánál figyelembe vettük a hazai viszonyokra jól alkalmazható kedvező külföldi tapasztalatokat is. A tanulószerződés esetében a jav aslat szerint megváltozik a szakképző iskola és a gazdálkodószervezet gyakorlati képzéssel összefüggő hatásköre és felelőssége. Az iskola szerepe kizárólag a szakmai, elméleti képzésre korlátozódik, és megszűnik a gyakorlati képzést irányító és ellenőrző s zerepe is.
