Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. május 18. kedd, a tavaszi ülésszak 32. napja - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince): - SZABÓ IVÁN, DR. pénzügyminiszter: - ELNÖK (Vörös Vince): - KÁVÁSSY SÁNDOR, DR. (FKgP) - ELNÖK (Vörös Vince): - SZENDREI LÁSZLÓ, DR. honvédelmi minisztériumi államtitkár:
2402 Úgy gondolom, nagyon kevés az a katona, aki jól érzi magát ebben a szellőzetlen egyenruhájában, és kevés az a hozzátartozó, aki esztétikailag örömet talál a mai öltönyben, és mi sem látjuk szívesen a kormányőröket ebben a ré gi egyenruhában a rendszerváltozást követő harmadik évben. De azért nézzük meg, hogy ebben a dologban mit tettünk mi a Honvédelmi Minisztériumban. A rendszerváltozást követően azonnal a miniszterelnök úr instrukciói alapján egy bizottságot állítottunk fel művészekből, történészekből, azoknak a tárcáknak a képviselőiből, ahol egyenruhás szervek vannak, megalkotni azt az új egyenruharendszert, amely magán viseli a nemzeti hagyományokat, korszerű és gyártható is. A bizottság 1992ben javaslatot tett ezekre az új egyenruhákra és ha nem is minden vita nélkül, az alapokat azonban elfogadta. Az egyenruhák bevezetésének és rendszeresítésének azonban nagyon komoly akadálya a pénzhiány volt. Akkori számítá saink szerint az, hogy a Magyar Honvédségnél a teljes, komplett ruházat bevezetésre kerüljön, 33 milliárd forintot igényelt volna. Amire képesek lehettünk volna a ruházati szolgálat útján, hogy megvarratjuk és ellátjuk a honvédségünket - a gyakorlóruházat, a társasági kimenőruházat , az ebben az évben 7,9 milliárd forintot vitt volna el. És ezen kívül még kellett volna a további kiegészítéshez a hiányzó összeg. Nos, ahhoz a költségvetés ezt az összeget nem biztosíthatta, hiszen - ön is tudja - 64,5 milliár d forint a tárca ez évi költségvetése, és ennek megfelelően mi nem vagyunk képesek a tárca megtakarításából az egyenruházatot megújítani és bevezetni. A kérdésére rátérve úgy gondolom, hogy hibát követnénk el akkor, ha az 1945 előtti öltözetet hoznánk viss za a Magyar Honvédségbe, hiszen az már nemigen felel meg az európai követelményeknek, nem olyan kényelmes viselet, mint amit már biztosítani kell a katonáinknak, azonkívül nem gyártható nagyüzemileg, konfekcionálisan a mai modern gépekkel. Úgy véljük azonb an, hogy a minden követelménynek megfelelő egyenruházatot fokozatosan, a lehetőségeinkhez képest be kell vezetnünk. Ezért a jóváhagyott és elfogadott egyenruhákat már az elmúlt év november 23án bemutattuk a közvéleménynek és a képviselő uraknak, hiszen a kormányőrség egységei ebben díszelegtek, és legutóbb is azt láttuk az angol királynő fogadásán a katonáinkon. Amikor a kérdése másik felére térek át, hadd mondjam még, hogy azért nem hagyjuk ennyiben a dolgokat, és számításaink szerint ez évben valamilyen módon megjelenünk a nemzeti jellegeknek az egyenruhán való megjelenítésével, ha másként nem, akár jelképesen is. De kérem, hallgasson meg néhány adatot. Például ahhoz, hogy a posztóköpenyeken helyezzük el a rendfokozatokat valamennyi katonánknál, 47 millió forintot kell vállalnunk; ahhoz, hogy a hivatásos állományt kifejező jelzést feltegyük, és rendszerbe állítsuk, ahhoz 16 millió forintot kell elköltenünk, és ez ebben az évben várhatóan megjelenik. Nem tehetünk mást, mint bevonjuk a hivatásos állomány ruh ázati pénzét is az új egyenruha megjelenítésébe és az új egyenruházat kiadásába, és amennyit a tárca meg tud takarítani - de ez minimális - hozzátegyük. Számítanunk kell azonban az Országgyűlés nagyvonalúságára, a társadalom teherbíró képességére, hogy ez a rendszerváltozást külsőleg megjelenítő - mondjuk úgy, hogy jelkép az egyenruhásainkon, döntően természetesen a Magyar Honvédségben megjelenjen. Ehhez azonban a türelmét és a társadalom türelmét kell kérni. A kérdésének másik részére: valóban szabályozatl an terület, mert 1945 óta nincs szabályozva az, hogy tartalékos katonák egyenruhát, díszegyenruhát viseljenek. Ígérhetem önnek képviselő úr, hogy amint a rendszerbe állítása megtörténik, megjelenik a honvédelmi miniszternek erre vonatkozó rendelkezése, aho l szabályozni fogjuk, hogy milyen alkalmakkor és milyen egyenruhát viselhetnek a tartalékos tisztek. Természetszerűen az ön felvetésének megfelelően csakis olyan módon, hogy ennek a költségeit a tartalékos tiszt fogja viselni. Mindezek után - bár nem hisze m, hogy teljesen kielégítő az adható válaszom - köszönöm önnek képviselő úr, hogy a figyelmet ismételten felhívta a ruházkodásunkra, a ruházkodási gondjainkra, de ennek ellenére kérem önt és a tisztelt képviselőházat a válaszom elfogadására. Köszönöm. (Tap s.)
