Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. május 18. kedd, a tavaszi ülésszak 32. napja - Kérdések: - ELNÖK (Vörös Vince): - SZALAY GÁBOR (SZDSZ)
2390 azonban, hogy a kárpótlási törvényeknek azt az indíttatását, hogy akik tulajdoni sérelmet szenvedtek, azok tekintetében egyfajta anyagi elégtételt kív án a törvény szolgáltatni. Azokkal kapcsolatban, akik ilyen módon tulajdonhoz jutottak, arról lehet szó, hogy együtt üzemeltessék, együtt működtessék, együtt gazdálkodjanak azzal a valamijükkel, amit erdőnek nevezünk. A tárca a maga részéről már dolgozik a zon az erdőbirtokossági törvénytervezeten, amelyiket lehetőség szerint még az ősz folyamán a Ház elé kívánunk hozni, és szeretnénk, ha abból törvény lenne. Úgy gondoljuk, s úgy látjuk, és a jelzések sorozatban érkeznek hozzánk, hogy ez elkerülhetetlen. Ter mészetesen ha ilyen elementáris az igény, akkor eleget kívánunk neki tenni. Egyébként erre vonatkozóan a tárca képviselője már a mezőgazdasági bizottságnak egy korábbi ülésén nyilatkozott, mielőtt még a kérdést ön feltette volna, és ugyancsak ilyen pozitív értelemben nyilatkozott. Tudomásom szerint egyik képviselőtársunk, illetve a frakció megbízásából valakik előterjesztettek önálló indítványként ugyancsak ebben a témában már az Országgyűlés elé egy javaslatot. Hogy most melyik fog megélni, vagy esetleg a kettőnek az ötvözete, ez az Országgyűléstől függ. Mindenesetre mi úgy látjuk a kérdést, hogy ezt is, a legelőbirtokosságra vonatkozó törvényjavaslatot is, amin ugyancsak dolgozunk, azonkívül a földtörvény tervezetét, az erdőtörvényt, és ezen belül, illetve emellett még, mert bizonyos átfedések vannak benne, a vadászati törvényt is egy aggregált blokkban kellene az Országgyűlés elé terjeszteni, mert olyan összefüggő kérdések vannak ezekben a törvénytervezetekben, illetve az ezekkel kapcsolatos jogok és kötel ezettségek tekintetében, amelyek az együttes elbírálást, az együttes megtárgyalást és megszavazást igénylik. Reméljük, hogy ősszel mindennek eleget tudunk tenni, s mindannyiunk boldogulására és megelégedésére többek között ezt az ön által igényelt törvényt ervezetet is az Országgyűlés törvényerőre fogja emelni. Kérem, hogy fogadja el a válaszomat. ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm miniszter úr válaszát. Szalay Gábor, a Szabad Demokraták Szövetségének képviselője kérdést kíván feltenni a munkaügyi miniszterhez Ke ttős mérce a napidíjak terén címmel. Átadom a szót Szalay Gábor képviselőtársunknak. Kérdés: Szalay Gábor (SZDSZ) - a munkaügyi miniszterhez - Kettős mérce a napidíjak terén címmel SZALAY GÁBOR (SZDSZ) Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képvisel őtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! A belföldi kiküldetési napidíjak ügyében szeretnék egy kérdést, illetve kettőt föltenni a miniszter úrnak. Az anomáliára választókörzetem, Tatabánya egyik gazdasági egységének vezetői, az Alsógallai Mérlegjavító Kft. vezető i hívták fel a figyelmemet. Ez ugyan akár mellékkörülmény is lehetne, de hogy mégis megemlítésre méltónak tartom, annak az az oka, hogy ez a gazdasági egység dolgozói túlnyomó részét havi 151617 napos belföldi kiküldetésben tartja, tehát igazán tudják, h ogy miről beszélnek, hogy miről van szó, és hogy mire kértek föl engemet. A társadalmi igazságérzetet alapvetően sérti az a megkülönböztetés, mely jelenleg a belföldi kiküldetési napidíjak összege között fennáll attól függően, hogy köztisztviselőről, vagy éppenséggel a termelői, vagy szolgáltatószférában dolgozóról van szó. A köztisztviselők ezen a jogcímen járó költségtérítése ugyanis pontosan a duplája annak, mint ami a reálszférában dolgozókat megilleti. A köztisztviselők belföldi napidíját az 1992. évi XXIII. törvény megfelelő paragrafusát alapul véve a 170/1992. számú kormányrendelet napi 220, azaz 220 forintban állapítja meg. Ugyanakkor mindazok, akik a termelői vagy szolgáltatószektor valamely területén dolgoznak, a 71/1991. számú kormányrendelettel m ódosított 23/1989. számú minisztertanácsi rendelet alapján mindössze 110, azaz 110 forint napi kiküldetési költségtérítésre jogosultak. Ez mindenképp méltánytalannak tűnik.
