Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. május 18. kedd, a tavaszi ülésszak 32. napja - A közoktatásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - JÁNOSI GYÖRGY, DR. a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjának vezérszónoka:
2369 konfliktusforrásokhoz vezethetnek, például, ha egy iskolában megkettő ződik a vezetés, megkettőződik a tantestület és megkettőződik a gyerekcsoportok száma. A második alappillér, amit említettem, az iskolaszerkezet kérdése. Itt is súlyos ellentmondások vannak, amelyek komoly működési zavarokat vetítenek előre. Itt is vannak vitathatatlan, elismerésre méltó pozitívumok. (12.20) Az egységes alapképzés időtartamának elnyújtása, ezzel a gyerekek terhelésének csökkentése, a pályaválasztási kényszer későbbi időpontra tolása. Ezek a törekvések megfelelnek az európai trendeknek, az e urópai fejlődési normáknak. Érvényesülésüket azonban megakadályozza az iskolaszerkezet szabályozatlansága, amely az iskolaszerkezeti elemek és a képzési szintek fogalmának összemosásával egyaránt lehetővé teszi a 4+8, a 6+6, a 8+4, a 10+2 vagy a 12 osztály os formáció szakmai kontroll nélküli kialakítását. Ez semlegesíti az európai normáknak megfelelő törekvéseket és a törvénytervezet alapelveivel, eredeti szándékaival is gyökeresen ellentétes irányban hathat. Egyrészt az általános iskolák felfelé terjeszked ése visszafoghatja a tehetséges gyerekek fejlődését, azaz lefelé nivellálhat, ha nem finanszírozzuk meg a differenciált csoportos formákat, a tehetséggondozást, márpedig a később elemzendő finanszírozási modell erre nem ad lehetőséget. A másik oldalon ugya nakkor a középiskolák lefelé terjeszkedése a jelenleginél is korábbi pályaválasztási kényszer irányában hat, ami súlyos gondokat és konfliktusokat okozhat. Számolni kell a középfokú tanintézetek lefelé terjeszkedésével, hiszen Parkinson törvénye alapján, h a a demográfiai apály eléri a középfokú tanintézeteket, a túlélés stratégiája erre fogja jelentős részben késztetni őket. Nem kívánom egyöntetűen minősíteni a 6+8 osztályos gimnáziumokat, hiszen ezek között vannak nagyon jó kísérleti iskolák is. Félő azonb an, hogy ha szakmai kontroll nélkül történik meg ez a lefelé terjeszkedés, ez komoly konfliktusokat és problémákat okozhat a közoktatás egész rendszere számára. Épp ezért a szocialista frakció ellenzi a jelenlegi iskolaszerkezet kampányszerű és gyökeres át alakítását, mert károsnak tartja a lefelé nivellálást, a korai szelekciót, költségesnek az átszervezést és az európai tendenciákkal ellentétesnek a nyolcosztályos általános iskola megbontását. A törvényi kereteket rugalmassá kell tenni, hogy az iskolaszerk ezet követni tudja az új képzési tartalmak által megkívánt formát, de a jelenlegi iskolaszerkezettől való eltérést szakmai, személyi, tárgyi stb. garanciákhoz kell kötni. A harmadik alappillére a közoktatás megújításának az oktatásirányítás kérdése. A törv ényjavaslatban felvázolt irányítási modell teljességgel elfogadhatatlan a számunkra. Ez a modell visszalépést jelent a '85ös törvény demokratizálási törekvéseihez képest három ok miatt. Egyrészt: az ágazati irányítás szintjén a politikai és szakmai kompet enciák összemosásával centralizál például a tankönyvengedélyezés, ajánlott tantervkészítés, szakmai ellenőrzés kérdésében. Másodszor: a regionális oktatási központok képében visszaállítja a '85 előtti tanfelügyeleti rendszert, nem zárva ki a hatósági funk ciók későbbi átruházását. Erre nagyon jó példát mutatott korábban a köztársasági megbízotti hivatalok sorsának és funkcióinak alakulása. Végül harmadszor: a '85 utáni helyzethez képest ez a javaslat csökkenti az iskolák, a tantestületek és a pedagógusok sz akmai autonómiáját, szentesíti a korábban szerzett jogok elvételét. Ezek a törekvések elfogadhatatlanok számunkra. Az oktatásirányítás modelljének megújítása során döntő kérdésnek tartjuk a közoktatás rendszerének társadalmasítását és demokratizálását, a p olitikai és szakmai kompetenciák szétválasztását, a szakmai kontroll feladatainak differenciált kezelését és különböző szintekre telepítését. Ennek érdekében a Szocialista Párt alapvető követelménynek tekinti először, hogy az ágazati irányítás a közvetlen tartalmi szabályozás helyett elsősorban kondicionáló, feltételteremtő és
