Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. május 17. hétfő, a tavaszi ülésszak 31. napja - A bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - A Polgári Törvénykönyv egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - MIZSEI BÉLA, DR. az FKgP képviselőcsoportjának vezérszónoka:
2337 Emlékeztetem önöket, hogy legutóbbi ülésünkön nem került sor a független kisgazda és a Fiatal Demokraták Szövetsége képviselő csoportja vezérszónokainak felszólalására. Erre tekintettel megadom a szót Mizsei Béla képviselő úrnak, kisgazda képviselőcsoport. Kérem! Felszólaló: Dr. Mizsei Béla a független kisgazda képviselőcsoport nevében MIZSEI BÉLA, DR. az FKgP képviselőcsoportján ak vezérszónoka: Tisztelt Országgyűlés! A Polgári Törvénykönyv egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat szervesen illeszkedik abba a folyamatba, amit a politikai rendszer strukturális megváltoztatását követően a Kormány és maga a Parlamen t is jogalkotó tevékenysége révén erősíteni kíván: a jogrendszer ennek megfelelő sturkturális megváltoztatását. A magunk részéről - tudván, hogy az előterjesztő által is hangsúlyozott szakaszosság elvét figyelembe véve további jogalkotói tevékenységre van szükség a polgári jog területén is - támogatjuk az előterjesztést, és ezt néhány kiemelt gondolattal indokolni is szeretnénk. Emellett a törvényjavaslat gondolatmenetébe illeszkedően módosító indítványokat is kívánunk előterjeszteni, amelyek figyelembevéte lével az előterjesztett törvényjavaslatot elfogadásra ajánljuk. A javaslat jelentős elméleti és gyakorlati problémákat kíván megoldani azzal, hogy a magánjogi szabályozással igyekszik megteremteni azoknak az intézményeknek a létrejövetelét, amelyek szabály ozása legalább annyira a közjog területére is tartozna. Valóban újszerűen és korszerűen fogalmazza meg azoknak a jogintézményeknek a mai jogrendszerbe való illesztését, amelyekről a korábbi államcentrikus közhatalom gyakorlása során elfeledkeztünk, s amely ek újraélesztése nemcsak a magyar jogi hagyományokhoz való visszatérést jelenti, hanem adekvát a mai társadalmigazdasági fejlődés követelményrendszerével is. A mai jogrendszerünkbe új intézményként bekerülendő közhasznú társaságok és köztestületek, valami nt az egyesülési jog alapján létrejött társadalmi szervezeteknek az egyesületekhez való igazítása, továbbá a közalapítványok újszerű kidolgozása mind arról tanúskodik, hogy a köz hasznát szolgáló tevékenységeknek és az ezeket képviselő államnak, illetve ön kormányzatoknak a magánjogi, polgári jogi vetületét is indokolt megteremteni. Másként kell hogy értékelje ugyanis az alapvetően a nyereség- és vagyongyarapításra szerveződött gazdasági, gazdálkodó szervezeteket és a kifejezetten nem ezzel a céllal létrejöt t, de közhasznú feladatai érdekében gazdálkodási tevékenységet végző szervezeteket a polgári jog. Ezért is szabályozza úgy a javaslat a főként közérdekű célra szerveződött közhasznú társaságok, köztestületek, egyesületek és közalapítványok üzletszerű gazda sági tevékenységét, hogy ezeket a haszonszerzés céljából elkülöníti a profitorientált gazdálkodó szervezetekre vonatkozó rendelkezésektől. Az állami túlhatalom lebontása nem történt meg teljesen azzal, hogy létrejöttek a helyi önkormányzatok, és számos áll ami feladat került a válsztópolgárok közösségeit képviselők kezébe. A hatékony és demokratikus társadalomszervezési megoldások mindenütt további közvetítőket építenek ki, illetve engednek érvényesülni a közhatalom és a civil társadalom között. Ezekhez megf elelő kereteket, intézményes megoldásokat jelenthetnek azok a szervezeti képződmények, amelyek az autonómia, az önrendelkezés elvére építve nonprofit jelleggel vennének részt a közfeladatoknak az államtól és részben a helyi önkormányzatoktól független ellá tásában. Az általuk ellátott közfeladatok természetével azonban nem egyeztethető össze, hogy ellátásuk biztosítását a jogi szabályozás közvetlenül és kizárólag üzleti alapokra helyezze. Ezért is támogatjuk a törvényjavaslat új intézményeinek, illetve szabá lyozási elveinek elfogadását. Tesszük ezt annak tudatában is, hogy a magunk részéről a javaslat általános indokolásában említett kodifikációs, módszertani elvek - a szakaszosság és a tematikusság - mellé a komplexitás elvét is megfogalmaznánk követelményké nt, és ennek alapján a nonprofit szabályozás alapköveként tekintendő polgári jogi szabályozás mellett igényeljük az ezzel összhangban álló sajátos intézménytípusokat szabályozó törvények és az adótörvények megalkotását is.
