Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. május 17. hétfő, a tavaszi ülésszak 31. napja - Döntés bizottság önálló indítvány napirendre tűzéséről - A közoktatásról szóló törvényjavaslat általános vitája - MÁDL FERENC, DR. művelődési és közoktatási miniszter:
2318 A lehetőségek változatainak választását az iskolatípus működtetése oldaláról természetesen a fenntartókra bízza, miközben az alaptípusok működtetése mindenképp az önkormányzatok kötelessége. A már kibontakozó hazai gyakorlat is azt muta tja: jó, ha a törvény utánamegy ennek a fejlődésnek. Értelmes szerepét a nemzetközi gyakorlat is tanúsítja. Ez vezet át a nemzeti tanterv intézményéhez. A sokszínűségben, nyitottságban és átjárhatóságban szükség van az egyes nevelési és képzési szinteken a követelmények meghatározott körének stabilitására, jellegadó önazonosságára, arra, hogy a készségekre és az ismeretekre orientálva mi célból, mit és hogyan kell tanítani, mit kell tudni. Például az általános iskolai képzés tízéves. Mit és hogyan kell taní tani, tudni a gimnáziumi, szakközépiskolai, illetőleg szakiskolai képzésben, ha a tízéves, általános műveltséget megalapozó évfolyamokra is kiterjed, mint a szakirányú képzés utolsó három gimnáziumi évében? Ennek jól strukturált elveit és közös tartalmi kö vetelményrendszerét foglalják magukban a nevelés és az oktatás tantervi alapjai. Ezek körében lesz meghatározva a nemzeti alaptanterv, amely általános elvekre és követelményrendszerre tagolódik, és iskolatípusonként kerettantervekre differenciálódik, a kon krét iskola és nevelőtestület szakmai kreativitása és autonómiája útján pedig helyi tantervvé konkretizálódik. A törvényjavaslat meghatározza a tantervi alapok kidolgozásának intézményi és eljárási kereteit, legáltalánosabb céljait és elveit. Innen a felel ős szakmai közösségek és fórumok dolga lesz, hogy kimunkálják ezeket a részben normatív, részben leíró, magyarázó instrumentumokat, mint a közoktatásügy nagy fontosságú chartáit, hogy aztán az önkormányzati szférában, az iskola autonómiájában és a kormányz ati szféra döntéseiben kiadják őket. Ez a törvényjavaslat szerint is többéves cselekvési sorozatot feltételez. Idáig egyetértés is van a különböző pedagógiai iskolák és fórumok között. Ezt támogatja az a tény is, hogy hasonló tantervi chartastruktúra által ános a fejlett nyugati országokban, hasonló a kiadás rendje is. Megerősíti ezt az OECD egészen friss véleménye a magyarországi iskolapolitikáról. A pedagógustársadalommal sokunk felelőssé ge, hogy ezek az instrumentumok a már összegyűlt sok bölcsesség és tervezet értékével egyfajta teremtő szintézisben mielőbb elkészüljenek. Szólnom kell végül a törvényjavaslat egy további fontos kérdéséről. Arról nevezetesen, hogy a vallási, világnézeti és lelkiismereti szabadság hogyan jelenik meg, hogyan jelenjen meg közoktatásügyünkben. A törvényjavaslat e tekintetben alkotmányos alapelveinkre és azokra a nemzetközi egyezményekre, azokra a közjogi nézetekre épít, amelyeket ma irányadónak kell tekintenünk . Ezek lényege a következőkben áll ebben a kérdéskörben. A világnézeti, vallási és lelkiismereti meggyőződés szabadsága, mint érték, az ember emberi mivoltához, nembeli lényegéhez tartozik. A korszerű közjogi gondolkodás szerint ezt nem is a jog, nem is az állam adja. A jognak ezt mint feltétlen értéket, tisztelnie és védenie kell! Ezt teszi például, amikor a szólásszabadság, a sajtószabadság, a kommunikációs szabadság, a gyülekezési szabadság, az egyesülési szabadság jogi garanciáit törvénybe írja. Ezt tes zi most is ez a törvényjavaslat, amikor biztosítja az iskolaválasztás szabadságát, hogy a szülők - választásuk szerint - világnézetileg elkötelezett vagy világnézetileg el nem kötelezett iskolába járathassák gyermekeiket. Akkor, amikor biztosítja a nem hel yi önkormányzati és nem állami iskolák alapításának, működtetésének jogát, amikor ezek anyagi támogatásában a közérdekűségből és az egyenlő elbánás elvéből indul ki; amikor az állami vagy az önkormányzati iskolák egyházi átvételénél a szülők többségi akara tára, szerződéses megállapodásra, a türelem és a kölcsönös megértés követelményeire épít; amikor kimondja, hogy az ilyen megállapodás nem jelenthet aránytalan terhet azokra, akik az önkormányzati iskolát választják;
