Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. február 9. kedd, a tavaszi ülésszak 4. napja - A társadalombiztosításról szóló 1975. II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szabad György): - HAVAS GÁBOR (SZDSZ)
227 ilyenkor radikálisan meg tudják növelni a jövedelmeiket, esetleg úgy, hogy korábban viszont nem tettek eleget a befizetési kötelezettségeiknek. Degresszióra tehát szükség van, és a degresszió változtatására is szükség van az inflác ió miatt. A kérdés azonban az, hogy ezt a változtatást milyen módon hajtjuk végre. Pillanatnyilag önök előtt fekszik az eredeti előterjesztésben szereplő javaslat a degressziós tábla változtatására, másrészt több képviselő nyújtott be ezzel kapcsolatban mó dosító indítványokat. Az egyik ilyen módosító indítvány Hasznos Miklósé 8882es számon, és úgy tűnik, hogy a Kormány ezt a változatot kívánja támogatni. Másik, ettől eltérő szándékú és irányú javaslat Szigeti és Fáklya SZDSZes képviselőtá rsaim javaslata 8704es számon, illetve ehhez nagyon hasonló javaslatot terjesztett elő Kósáné Kovács Magda 8764es számon. Mi a jellemzője egyfelől a Hasznos, másfelől a másik két javaslatnak, és milyen következményekkel járhat ezeknek a javaslatoknak az elfogadása? A Hasznosféle javaslat a jelenleg érvényes sávokat változatlanul hagyja, viszont minden sávban igen jelentősen emeli a beszámítási kulcsokat, tehát sávonként általában - a legfelső sávoktól eltekintve - az abba a sávba tartozó jövedelemnek 20 %kal nagyobb részét kívánja beszámítani, mint korábban. Ezzel szemben a másik két javaslat - és így az SZDSZes képviselők által előterjesztett javaslat is - felbontja a pillanatnyilag igen széles vagy túl szélesnek tűnő 16 ezer és 30 ezer forint közötti sávot. Itt több új sávot léptet be 2000 forintig. Ezekben emeli a beszámítási kulcsot, viszont 20 ezer forinton felül lényegében az egész rendszert változatlanul hagyja. Mik az egyik és mik a másik javaslat gyakorlati, mondhatnám számszerű következményei? A Hasznosféle javaslat alkalmazása esetén a 14 ezer forintos átlagkereset mellett 400 forinttal nő az az összeg, amelyet a nyugdíj kiszámításánál alapul vesznek. 20 ezer forintnál 1200 forinttal, 30 ezer forintnál 3600 forinttal, 40 ezer forintos átlagker esetnél 5600 forinttal nő ez a beszámítandó összeg. Ugyanakkor a SzigetiFáklya- és a Kósánéféle javaslat szerint 20 ezer forintig lényegében azonos mértékű a növekedés, viszont 20 ezer forinton felül már nem nő tovább a beszámítandó összeg növekedése. Sz ázalékosan ez annyit jelent, hogy a Hasznosféle javaslat esetén 14 ezer forintos átlagkereset esetén 3%kal növekszik a beszámított összeg, 20 ezernél 6%kal, 30 ezernél 12%kal, 40 ezernél 15%kal. Ugyanakkor a SzigetiFáklyaféle javaslat esetén 14 ezer forintnál 3%kal, 20 ezer forintnál 7%kal, 30 ezer forintnál 5%kal és 40 ezer forintnál 3%kal. Tehát a változás az utóbbi esetben sokkal kiegensúlyozottabb, míg az előző javaslat, a Hasznosféle javaslat esetén egyrészt borzasztóan kinyitja az ollót a különböző nyugdíjak között, másrészt nagyonnagyon jelentős különbségeket teremt az eddig megállapított és az ezután megállapítandó nyugdíjak között, és teljesen egyértelműen a magasabb jövedelmű társadalmi csoportoknak, illetve foglalkoztatási csoportokna k kedvez, míg a SzigetiFáklyaféle javaslat a nyugdíjasok zömét adó 14 ezer20 ezer forint közötti átlagkeresettel nyugdíjba menők szempontjait veszi elsősorban figyelembe. Igaz az, hogy a Hasznosféle javaslat melletti érvként elmondható: lényegében azza l, hogy az Országgyűlés az évi nyugdíjemeléseknél mindig alkalmaz egy emelési plafont, azzal a magasan megállapított nyugdíjak értéke viszonylag gyorsan olvad lefelé. De én azt gondolom, hogy ez egy óriási szemfényvesztés, hiszen ha valaki viszonylag magas nyugdíjjal megy nyugdíjba, akkor azt csak néhány évig élvezheti, és utána szembe kell néznie a viszonylag gyors értékcsökkenéssel. Sokkal jobbnak tartom, ha a szolidaritási elvet a megállapításnál vesszük figyelembe, és utána viszont már nagyjából azonos mértékben emelkednek a nyugdíjak, hiszen az a fontos, hogy valaki azt a színvonalat, amelyet a nyugdíjba lépésekor kell hogy életviszonyai szempontjából figyelembe vegyen, azt tovább is tartani tudja, ehhez képest ne romoljanak a feltételei. Éppen ezért ti sztelt képviselőtársaim figyelmébe ajánlom, hogy nagyon jól gondolják meg, hogy a szóban forgó és általam elemzett javaslatok közül melyikre szavaznak igennel, hiszen az én véleményem szerint a Hasznosféle javaslat elfogadása - mon- dom - nagyon erős újab b feszültségeket visz bele a rendszerbe. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.)
