Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. február 9. kedd, a tavaszi ülésszak 4. napja - A társadalombiztosításról szóló 1975. II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szabad György): - FODOR ANDRÁS ATTILA, DR. (MDF)
224 El kell mondanom, hogy más képviselőtársaink is - Kis Gyula, Grezsa Ferenc is - hasonló tartalmú módosító indítványokat fogalmaztak meg, és szerencsénkre egyetértett ezekkel a módosító indítványokkal a szociális bizottság. Abban a reményben, hogy a szociális bizottság javaslatát az előterjesztő nemcsak a bizottsági ülésen támogatta, hanem a plenáris szavazáskor is igent fog mondani, köszönöm kormánypárti bizottsági tag képviselőtársaim támogatását, és ké rem önöket is, hogy a bizottsággal egyetértően nyomják meg a gombot, mert rendkívül fontos, hogy egyelőre a társadalombiztosítás díjtalan egészségügyi ellátásának rendszerét ne bontsuk fel, meggondolatlanul ne most kezdjünk hozzá ennek a megváltoztatásához . Befejezésül azt szeretném megjegyezni, hogy a szocialista frakcióban ugyan nevünk alatt számos olyan módosító indítvány fut, amelyik azt javasolja, hogy maradjon el a törvénymódosítás, és a jelenleg érvényes szabályozás szövege maradjon változatlanul. Mi nem konzervatív álláspontot képviselünk, nem a változásoknak állunk ellen, nem a reformok ellenzői vagyunk. Mi csak azt szeretnénk - mint ahogy arról már Kovács Pál képviselőtársam szólt , hogyha az önkormányzat létrehozása után megfontolt, körültekintő, valódi reformlépéseket fogalmazna meg a törvényhozás is, ilyen értelmű és ilyen tartalmú, jövőbe mutató döntéseket hozna a Parlament. Köszönöm figyelmüket. (Taps a bal oldalon.) (11.20) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Szólásra kö vetkezik Fodor András Attila a Magyar Demokrata Fórumtól. Felszólaló: Dr. Fodor András Attila (MDF) FODOR ANDRÁS ATTILA, DR. (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! "Szegény magyar nemzet, annyira jutotte ügyed, hogy senki ne is kiáltson fel utol só veszedelmeden, hogy senkinek ne keseredjék meg szíve romlásodon, hogy senki utolsó halállal való küzdéseden egy biztató szót ne mondjon." Az idézet Zrínyi Miklóstól való, és Fekete Gyula idézi "Véreim, magyar kannibálok" című könyvében, amiből majd még szeretnék idézni. (Zaj.) 1991ben - sosem fogom elfelejteni - az Országgyűlés a társadalombiztosítási járulék emeléséről tárgyalt, arról, hogy az Európában amúgy is egyedülállóan magas társadalombiztosítási járulékot egy százalékkal, 43ról 44%ra emelje. Egyik képviselőtársam azt mondta akkor, hogy soha nem gondolta volna, hogy a demokratikusan választott új Parlamentnek egyik dolga ez lesz, hogy a társadalombiztosítási járulékot emelje. Bizonyára nem csodálkozott volna képviselőtársam, aki azóta olyan szé kbe került egyébként, hogy hathatós intézkedéseket tud tenni a társadalombiztosítás bajainak orvoslására, hiszen ma a Népjóléti Minisztérium államtitkára, Pusztai Erzsébet képviselőtársam tette ezt a megjegyzést. Tehát bizonyára nem csodálkozott volna, ha olvasta volna a Magyar Tudomány 1990. évi II. számában Andorka Rudolf cikkét, amit már egy alkalommal idéztem itt a Parlamentben, s amely három jóslatot tartalmaz. Andorka Rudolf azt írja: először emelni kell a társadalombiztosítási járulékot, majd emelni kell a nyugdíjkorhatárt, végül csökkenteni kell a nyugdíjakat. Ijesztő és látnoki bejelentések ezek - kedves képviselőtársaim , hiszen ebből egyet a Parlament már megtett, most tárgyalunk a másodikról, és nem tudom, hogy érne bennünket, a ma aktív korban lévő képviselőket, amikor esetleg 102030 év múlva, nyugdíjasként megérnénk a jóslat harmadik pontjának bekövetkeztét. Pedig a jelek azt mutatják, hogy a jóslat nem alaptalan. A magyar korfa teljesen egészségtelen képet mutat. Tudjuk azt, hogy egy egészsé ges korfa felülről lefelé szélesedő képet mutat, kisebbnagyobb törésekkel. Ellentétben a magyar korfával, amely felül úgyszólván szélesebb, mint alul, vagyis a fiatalkorú népesség aránya egyre kisebb és egyre romlik az aktív és az inaktív korú népesség ar ánya. Ez eredményezi azt, hogy ilyesmiről kell nekünk tárgyalnunk, és azt, hogy a társadalombiztosítás egyfolytában anyagi zavarokkal küszködik.
