Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. május 11. kedd, a tavaszi ülésszak 30. napja - A munkavédelemről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - BOROS LÁSZLÓ (MSZP) - ELNÖK (Dornbach Alajos): - BOROS LÁSZLÓ (MSZP)
2229 ugyanakkor dokumentált, számonkérhető és adott esetben szigorúan számonkérendő kötelezettség biztosítsa a hatékonyságot. (12.30) Ugyanakkor ne hagyjuk figyelmen kívül azt sem, hogy adott esetben a dokumentumnak bizonyító ereje van. Nem egysíkú, igazolásul szolgáló, hanem egyértel mű, a munka jellegéhez, a változásokhoz, a fejlődéshez igazodó oktatási rendszerre van szükség, amit egy minimumkövetelményt leszámítva - a munkaszervezet adottságai alapján helyben kell kialakítani és megvalósítani. Hölgyeim és uraim! Itt kell felhívni a figyelmet arra, hogy a közeljövő újszerű feladata lesz az e törvény alapján a munkavállalók által választandó munkavédelmi képviselők felkészítése. Ezért minél előbb ki kell dolgozni és meg kell szervezni továbbképzési rendszerüket. Az ehhez szükséges anya gi eszközöket a munkáltatóknak, az oktatás megszervezését, tematikáját és konkrét lebonyolítását véleményünk szerint a munkavállalói érdekképviseleteknek, a szakszervezeteknek kell biztosítani. Hibának tartjuk, hogy meg sem említi a törvényjavaslat a munka biztonsági propagandát. Ez a tevékenység soha nem volt a magyar munkavédelem erős oldala, de most teljesen mélyponton van. Pedig a közvélemény figyelmét fel kell hívni a megelőzés fontosságára, ismertetve a bevált módszereket. Bár ez is pénzbe kerül, de az ért sokkal olcsóbb, mint a műszaki fejlesztés. A tömegtájékoztató eszközök, az általános és a szaksajtó, valamint a propagandaanyagok felhasználásával sokat lehetne tenni a megelőzés érdekében. Tisztelt Ház! A másik téma, amelyről szólni kívánok, a megelőz ést szolgáló hatékony érdekeltségi rendszer megteremtése. A szakemberek körében régóta köztudott, hogy anyagi érdekeltség nélkül nincs igazán hatékony munkabiztonság. Ám hiába volt a felismerés, mert amíg a gazdaságban sem érvényesült, illúzió volt elvárni , hogy a munkavédelemben komoly szerepet kapjon. Ma már elérhető feladat, hogy a piacgazdaság kiépítésével párhuzamosan az egészségvédelem, a balesetmegelőzés szolgálatába kell állítani az anyagi érdekeltséget, a piaci módszereket. A feladatot a törvényja vaslat is említi, de sem konkrét módszereket, sem felelősöket nem határoz meg. Ezek után tehető fel a szónoki kérdés: mit kellene tenni? Nos, a társadalombiztosítási rendszeren belül elkülönült balesetbiztosítási rendszert kell kialakítani, amelyben minde n munkáltató és munkavállaló részt venne. A szolgáltatások a jelenlegihez hasonlók lennének. A fizetendő biztosítási díj, elkülönülve az általános tb.járuléktól, eltérő mértékben kerülne meghatározásra. A biztosítási díjtétel megállapítására egy osztályoz ási rendszert kell kialakítani a munka jellege, veszélyessége, illetve a berendezések, eszközök műszaki színvonala alapján. Egyetértve az MDF vezérszónokával, javasoljuk, hogy egyúttal egy bonusmalus rendszer bevezetésével arra kell ösztönözni a befizetők et, hogy tevőleges balesetmegelőző munkával csökkentsék a költségeket. Ezáltal a munkáltatók érdekeltté válnak a munkakörülmények folyamatos javításában, a technológiai, biztonságtechnikai fejlesztésben, az elemzésen alapuló, korszerű megelőzés személyi é s tárgyi feltételeinek megteremtésében. Az is fontos szempont, hogy a biztosító is érdekelt legyen a megelőzést szolgáló kutatás, oktatás és propaganda támogatásában. Ezenkívül saját szakembereivel, ellenőreivel részt venne a munkakörülmények javításában. Elő kell segíteni véleményem szerint egy második, önkéntes biztosítási rendszer kiépítését is. Ez elsősorban az átlagosnál veszélyesebb technológiát alkalmazó és kisebb, kevésbé tőkeerős vállalkozások számára jelentene nagyobb biztonságot. Magánbiztosítót ársaságoknál kötnének balesetbiztosítást munkavállalóik javára. A bekövetkező munkabaleset sérültjének kártérítését a munkáltató helyett, a biztosítási szerződés alapján, a biztosító fizetné.
