Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. május 11. kedd, a tavaszi ülésszak 30. napja - A Polgári Törvénykönyv egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - LUKÁCS TAMÁS, DR. a KDNP vezérszónoka:
2218 Nos, hölgyeim és uraim, úg y gondolom, abban egyet kell, hogy értsenek, ezek az állami és önkormányzati feladatokhoz tapadnak. Ha tehát a Kormánynak nincsenek állami feladatai, amelyek közcélokat szolgálnak, akkor valóban igaza lehetne Szigethy Istvánnak, hogy a Kormánynak nem kell közalapítványokat alapítani. De addig, amíg a Kormány- nak vannak kötelezettségei közfeladatok ellátásában, úgy gondolom, helytelen az a logika, amellyel próbálják támadni azt a tételt, hogy a Kormány alapíthat közalapítványt. Nem hiszem, hogy nagyobb nyil vánosságot biztosít egy önkormányzati alapítású közalapítvány, mint a Kormány által alapított közalapítvány, hiszen az alkotmányos rendszerben tessék végiggondolni az Országgyűlés felelősségét és kötelességét a Kormány tevékenységének ellenőrzésében, s már is megadtam a választ arra, hogy ha működik az alkotmányos rend, és működik az ellenőrzési rendszer, akkor tessék belegondolni abba, hogy kellő nyilvánossággal, kellő szabályozással el lehete azt a célt érni más módon, hogy a közfeladatok társadalmasodjan ak. Hiszen minden oldalról a közfeladatok társadalmasítása az igény, amely éppen ezekkel az új jogi személyiségekkel, és éppen ezzel az új jogi rendezéssel érhető el. Azt hiszem, hogy ha ebben az alapvető kérdésben egyetértünk, akkor ilyen felvetéseket nem lehet támogatni, és én szeretném, ha a Szabad Demokraták Szövetsége a vitában győződne meg arról, hogy a közös gondolkodással talán előbbre mehetünk, és az ország is előbbre mehet, mint hogyha vélt vagy valós, vagy nem valós érdekek alapján olyan feltétel eket támasztanak, amelyek talán nem végiggondoltak. Hogy nem végiggondoltak a feltételek, erre hadd éljek egy másik példával, a közhasznú társaságok átalakításával, amit Szigethy István képviselőtársam emelt ki. Hadd jegyezzem meg, hogy ha Szigethy István képviselőtársam a számviteli és költségvetési törvény rendelkezéseit átolvasta, akkor meggyőződhet arról, hogy az általa fölvetett probléma a törvényesség talaján nem létezik. Hisz az átalakulás során a számviteli törvény rendelkezik arról, hogy milyen mód on mehet végbe az átalakulás, kell előtte egy teljes lezárást végezni. Ilyen módon a zsurnalisztika szintjén el tudom fogadni azt, hogy közpénzek átmosására alkalmas lehetne bármilyen alapítvány, de kizárólag a zsurnalisztika szintjén, s nagyon nehezen fog adom el egy jogásztól, aki ismeri a számviteli törvény rendelkezéseit. (11.40) Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Azt hiszem, az eddigi vita során az eddigi felszólalók is érezték annak jelentőségét, hogy egyrészről itt a jogalkotásnak egy olyan pontjáho z értünk, amikor már a gyakorlat kényszeríti ki ezek helyett az új intézményeket. Hiszen világos volt, hogy a rendkívül kemény feltételek mellett dolgozó profitszférával a nem egészen profittevékenységet folytató szervezetek megkülönböztetés nélküli versen ypályára engedése azt eredményezte, hogy a kiskapukat kellett keresni. Ez nem tisztességtelen dolog volt, hanem azért kellett, mert a jogi rendezés hiánya miatt nyilvánvaló, hogy a nonprofit tevékenységgel nem lehetett tisztességgel ellátni olyan feladatok at, olyan közfeladatokat, amiknek a profitszféra szabályai szerint kellett működnie. Itt szeretném felvetni azt is, amit az előttem szólók közül többen felvetettek, hogy vajon milyen módon kell kezelni ezeket a kérdéseket, milyen módon kell kezelni az adót örvényeket? Nos, hölgyeim és uraim, úgy gondolom, hogy végiggondolandó az egész magyar adórendszer. Végiggondolandó, hogy ez a dualista adórendszer meddig tartható fenn, meddig tartható fenn a társasági adó és a személyi jövedelemadórendszer egymás mellet t. Valóban felvet olyan alapvető pénzügyi kérdéseket, hogy ne a pillanatnyi gazdálkodási, finanszírozási szabályoknak kiszolgáltatva működjön csak az adórendszer, hanem egy hosszabb távú gondolkodásnak megfelelően, éppen a nonprofit szférának megfelelően i s működni tudjon. Hiszen e tevékenységek társadalmasításának nagyobb haszonnal kell járni, mint ami bevételt remélhet az állam, és amit az újraelosztás során újra kell elosztania. Úgy gondolom azonban, hogy mindezek a kérdések a pénzügyi jog területére tar toznak. És hozzáteszem, hogy miközben a kérdésfeltevéssel egyetértek, a megoldási javaslatokkal azért nem,
