Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. május 11. kedd, a tavaszi ülésszak 30. napja - A Polgári Törvénykönyv egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - SUCHMAN TAMÁS, DR. a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjának vezérszónoka:
2216 is lehet a közs zolgáltató funkciót vállaló állam ereje, a funkció nagysága, célja, fazonja. Nem beszélve a liberális vagy örökölt etatista szemlélet politikai harcának lehetőségéről. A tökéletes szakmai technika és a felhatalmazásban rejlő ellentmondások nehezítik tehát a törvényjavaslat megítélését. Nehéz a megítélés azért is, hisz sem az expozéból, sem az általános indoklásból nem tűnik ki, hogy a felülvizsgálatot megalapozó elképzelések milyen irányba fejlődnek, vagy fejlődhetneke egyáltalán tovább. A szerződéses szab ályok módosítása során - amelyek többségét egyébként elfogadásra javaslom - miért éppen ezek változnak, és miként illeszkednek a későbbi reformba - e kérdések is fölvetődnek. Elvárható lett volna az előterjesztőtől, hogy a módosítások során utaljon a Polgá ri Törvénykönyv eddigi szabályozott alapelvein túl azok továbbfejlesztésének lehetőségére, esetleges bővítésére, pontosítására. Az alapelvek rendszerének pontosítása - a szabályozási terület átmeneti, pontosabban folyamatosan változó jellegére tekintettel - elengedhetetlen. A már említett jogalkalmazási bizonytalanság, a bírói gyakorlatban jelentkező anomáliák ezt megkövetelnék. Jelen módosításon túlmutató követelmény vagy kívánatos alapelvi pontosítás az alkotmányértelmezés kapcsán, illetve bizonyos alkotm ánybírósági ítéletek következtében is felvetődhet. A civil társadalom kialakulása nemcsak az erőforrások felhasználásának és felszabadításának módszerével jár, hanem kiszámítható jogbiztonságot szavatoló gazdasági törvénykezés folyamatosságát is megkövetel i. Minden kicsit, s ha lehet másmás törvényben szabályozás elve számunkra elfogadhatatlan. A gazdálkodószervekre vonatkozó egyes polgári jogi szerződéses szabályok módosításának alapelvei követhetők egyébként, és életszerűek valóban, és a gyakorlaton alap ulnak, azonban bizonyos szabályozások beemelése az indítványba ötletszerűnek tűnik, ötletszerűen kiemeltnek, és nem látszik következetesen végiggondoltnak a szabályozás során. Ha magas szakmai színvonalúnak ítélem meg a benyújtott javaslatok egy részét, ak kor a fentiekkel szemben viszont elvárható - és ez elvárható lett volna miniszter úr expozéjában is , hogy ezeket az anomáliákat maga elismerje. A várakozásunk tehát e tekintetben az expozéval szemben nem teljesült. A módosítás egyébként szolgálni fogja a szerződéses szabadság, a magánjog elvét, és korszerűsítheti az érintett szerződéses jogviszonyokat. Vitathatatlanul fontos része az előterjesztésnek a három új jogintézmény bevezetése, így a közhasznú társaság, a köztestület és a közalapítvány szabályozás a. E három új jogintézmény lényegében az állami feladatok egy részének társadalmasításához kívánja az alapvető jogi keretet megadni. (11.30) A szabályozás során az alapkérdés az, hogy az állam, illetve az önkormányzatok milyen feltételek mellett adhatják á t feladataikat az új intézmények valamelyikének. E tekintetben a mostani Ptk.módosítás kodifikációs logikája arra épül, hogy a Ptk.ba ezek az intézmények úgy kerülnek be, hogy bizonyos alapvető szabályait beépítik, ugyanakkor tág teret biztosítanak a kés őbbi jogalkotásnak, s ez nyilván veszélyeket hordoz magában a jogbiztonságot illetően, ezért elkerülendő, helyesebb lenne a Ptk.ban ezt rögzíteni. Ilyenek például az átadható közfeladatok jellegét, körét, a jogosult szerv megnevezését, a döntés jogi formá ját tartalmazó szakaszok. Vagy az átadás feltételeit illető, különösen arra a tekintetre vonatkozó szabályozás, hogy később az ellenőrzés, a felelősség kérdése is tisztázható legyen vagy tisztázhatóvá váljon. Tisztázandó az új intézmények vagyonával és gaz dálkodásával kapcsolatos alapkérdések sora, így különösen az, hogy az állami vagyon milyen feltételek mellett kerülhet át, vagy az, hogy az állami költségvetéshez akár befizetőként, akár támogatóként miként kapcsolódnak. Alapvető követelménynek nem tesz el eget a javaslatnak ez a része, vagy csak részben tesz eleget, erre egyébként a miniszteri indoklás is utal, hiszen egy sor kapcsolódó jogi szabály kidolgozásáról tesz említést, illetve más módosításokat említ. Ezek nélkül egyébként, ha a vita során nem épü l be és a módosító indítványokkal nem épül be, nem is szabadna hatályba helyezni ezt a módosítást.
