Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. május 11. kedd, a tavaszi ülésszak 30. napja - A Polgári Törvénykönyv egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - SALAMON LÁSZLÓ, DR., az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság elnöke: - ELNÖK (Szabad György):
2208 különböző jogalanyok szerint külön jogrend és partikuláris szab ályok kialakítását lehetővé tenni, ezért szakít a javaslat a Ptk. 1977ben novelláris szintű módosításakor meghirdetett uralkodó szemléletével, amely a gazdálkodószervezetek és a magánszemélyek úgynevezett törésvonala mentén kívánta megkettőzni tulajdonkép pen a polgári jogot. A javaslat ezek szerint a gazdálkodószervezetekre vonatkozó különös szabályokat csak azokban az esetekben tartja meg, amelyekben teljes biztonsággal megállapítható, hogy a különböző jogalanyok közötti eltérő szabályozásnak megvannak a gazdasági indokai, az üzemszerű termelés sajátosságai vagy a tőke érdeke, forgási sebessége, a forgalom biztonsága, az ügyletek tömegessége, a pénzviszonyok lebonyolításának gyorsaságához fűződő érdek indokolja. Ennek megfelelően a tisztelt Országgyűlésnek ajánlott javaslat szerint minden más esetben megszüntetjük a gazdálkodószervezetek és a magánszemélyek közötti különbségtételt. További szempont ennek a novella második részének az előterjesztésekor az volt, hogy a korábbi, már meghaladott hiánygazdaság k örülményeire szabott azon rendelkezések, amelyek ma még hatályban vannak, és amelyek a megrendelő védelmére és ezáltal az úgynevezett szükségletkielégítés elvének érvényesítésére irányultak, tűnjenek el a Polgári Törvénykönyvből. E tekintetben is irányvált ásra vállalkoztunk. Előtérbe helyezzük a forgalombiztonságot és a hitelezővédelem szempontjait a piacgazdaság követelményeinek megfelelően. Végül azt szeretném megemlíteni, hogy a javaslat figyelembe veszi a korábban említett Szállítási és Vállalkozási Ren delet hatályon kívül helyezése mellett számos olyan rendelkezését, amely a kötelmi jogi természetéből eredően a Ptk. törvényi szintű szabályait igényli, és ehhez képest többletet jelentenek, ezért ezeket beépítettük a Ptk. megfelelő fejezetébe. A javaslatt al kapcsolatban úgy gondolom, még egy dologról kell említést tenni. Eleget tesz az Alkotmánybíróság egy 1992. november 6án hozott döntésének is, amely a takarékbetétek titkossága alóli kivételek egyes eseteinek alkotmányellenessé nyilvánításával összefügg ésben jogalkotási kötelezettségeket is előírt. Ezt szeretnénk kiküszöbölni, tehát az alkotmányellenességet, ami az állami tulajdon preferálásában mutatkozott, és ennek alapján azt javasoljuk, hogy nemcsak az állami tulajdonú, a titkosság alól nem csupán az állam javára, hanem szándékos bűncselekménnyel okozott kár megtérítésére kötelező ítélet esetén bármely károsult számára feloldhatóvá teszi a betétek titkosságát. Kérem a fentiek alapján a tisztelt Országgyűléstől, hogy a javaslat megvitatása után azt az előterjesztett formájában szíveskedjék elfogadni. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Megkérdezem Salamon Lászlót, az alkotmányügyi bizottság elnökét, kíváne bizottságuk előadót állítani. Felszólaló: Dr. Salamon László , az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság elnöke SALAMON LÁSZLÓ, DR. , az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság elnöke: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Magam számolok be a bizottság munkájáról. A bizottsá g a Polgári Törvénykönyv módosítási javaslatot elég részletekbe menően megtárgyalta, annak ellenére, hogy a tárgyalás jelen szakában bizottságunk csupán az általános vitára bocsáthatóságban kellett, hogy állást foglaljon. (10.50) A téma terjedelme és a föl merülő kérdések adott esetben mélyreható és alapos vitát tettek szükségessé. Ennek eredménye is azonban az, hogy a bizottság a törvényjavaslat általános vitára bocsátását támogatja. ELNÖK (Szabad György) :
