Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. május 10. hétfő a tavaszi ülésszak 29. napja - A Magyar Orvosi Kamaráról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása - A Magyar Köztársaság és Ukrajna között a jószomszédság és az együttműködés alapjairól szóló, Kijevben 1991. december 6-án aláírt Szerződés megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - FODOR ANDRÁS ATTILA, DR. (MDF)
2181 FODOR ANDRÁS ATTILA, DR. (MDF) Tisztelt Országgyűlés! Nem viccnek szántam, de az adott szó kötelez, és szeretnék megnyugtatni m indenkit: semmiféle disszonanciára ne számítsanak a felszólalásomban - konszolidált ellenvéleményt fogok kifejteni. Nem akarom megismételni az eddig elhangzott érveket, hiszen pró és kontra elhangzottak a szerződés vitatott pontjával kapcsolatban különböző érvek. Azt szeretném csupán megállapítani, hogy a szerződés vitatott pontjának eltérő értelmezése folyik itt, a Parlamentben, nevezetesen az, hogy a vitatott pont túlmegye a Helsinki Záróokmány szövegén, ellentétben álle azzal, vagy pedig annak egy más megfogalmazása - mint ahogy ezt a Kormány állítja. Szerintem - és még számos képviselőtársam szerint - igen, túlmegy, a Kormány szerint nem. És a közvélemény is, úgy látom, különbözőképpen megosztott ebben a kérdésben, hiszen naponta olvashatunk a sajtóban különböző nyilatkozatokat, egyrészt Magyarországról, másrészt a határon túli magyarok köréből. Én úgy látom, hogy itt bizonyos fokú tájékozatlanság is van ebben a kérdésben, a képviselők részéről is - másrészt a közvélemény részéről is. Nem pusztán a kérd és meglehetős bonyolultsága miatt, hanem azért is, mert félrevezető információk hangzottak el a kérdésben, jelentek meg nyomtatásban, hangzottak el itt, a Házban, másrészt pedig elhallgattak bizonyos információkat. Én például ma hallottam először ebben a v itában Szűrös Mátyás alelnök úr részéről azt, amiről sem a külügyi bizottság előadója, sem pedig a külügyi bizottság azon négy tagja, akik felszólaltak itt, ebben a vitában, nem ejtettek szót, nevezetesen azt, hogy a külügyi bizottság 1992. június 3án egy hangúlag visszaadta a Kormánynak ezt a szerződési javaslatot. Itt van a kezemben … (Fölmutatja.) … a külügyi bizottság ülésének a jegyzőkönyve, az 1992. június 3ai ülés jegyzőkönyve. Az elnöklő Horn Gyula a következőt mondja a szerződéssel kapcsolatban, m iután megkérdezte, hogy vane észrevétel, és senki részéről nem hangzott el észrevétel - tehát ha úgy vesszük, már átment a bizottságon (Olvassa.) "Tudniillik, csak föl szeretném hívni a figyelmet, hogy erre majd hivatkozhat a román fél" - utalva az inkrim inált mondatra. "Nem lett volna jobb úgy, hogy »a felek a Helsinki Záróokmánynak megfelelően járnak el« Nem? (Közbeszólások: De igen, támogatjuk.) " Így folytatja az elnök úr: "Én azt szeretném javasolni, hogy kezdeményezzük a Külügyminisztérium felé enne k oly módon történő megváltoztatását - tehát pontosan úgy hangzana, hogy »a felek a Helsinki Záróokmányban foglaltaknak megfelelően járnak el minden területi kérdéssel kapcsolatban« Vagy meg lehet ezt pontosan szövegezni."»Majd később, mint határozati java slatot, az elnök úr úgy fogalmazta meg: "Egyetért a tisztelt bizottság azzal a megfogalmazással, hogy »vizsgálja meg a Külügyminisztérium a 2. cikkely ezen kitételét« lehet, hogy szükséges kezdeményezni tárgyalást is. Addig nem ajánljuk, hogy a Ház elé ker üljön. Így el tudja fogadni a tisztelt bizottság? (Helyeslés.) Ki van ellene? (Senki.) Tartózkodott? (Senki.) " A jegyzőkönyv szerint tehát a külügyi bizottság úgy »határozott, hogy visszaadja a Külügyminisztérium elé ezt a szerződést, hogy vizsgálja meg a 2. cikkely ezen kitételét: "…s addig nem ajánljuk, hogy a Ház elé kerüljön." (19.00) Szeretném megkérdezni most a külügyminiszter urat, hogy mi történt ebben a kérdésben, ugyanis a külügyi bizottság határozata kötelező a Kormányra nézve. Én mint a külüg yi bizottság tagja, nem tudok arról, hogy ez ügyben bármi történt volna. (Dr. Torgyán József: Jogállamban kötelező csak!) Ez a mai vita nem arról folyik, hogy Ukrajna fontos partneree Magyarországnak vagy nem, ebben valamennyi felszólaló egyetértett, aki erről szót ejtett. Ukrajna Magyarországnak valóban nagyon fontos partnere, és én is örülök annak, hogy Ukrajnának hívják a mi északkeleti szomszédunkat és nem Szovjetuniónak. (Moraj a bal oldalon.) A mai vita nem erről folyt, ebben egyetértés van, és abban is egyetértés van, hogy egy jó szerződésünk legyen valamennyi partnerünkkel, így Ukrajnával is.