Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. május 4. kedd a tavaszi ülésszak 27. napja - A magyar állampolgárságról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - VASTAGH PÁL, DR. (MSZP)
2053 lenne a magyar jogból kiiktatni - az állampolgársági jogból , és ennek kapcsán javasoltam azt módosító indí tványomban, hogy ezekben az esetekben, az ilyen esetekben legyen arra lehetőség, hogy ne kelljen ennek a személynek egy hosszadalmas eljárás keretében lemondani az állampolgárságról, hanem egy meghatározott időn belül nyilatkozzék arról, hogy akare magyar állampolgár lenni vagy sem. (12.30) Ez mindenképpen egy ésszerűsítő eljárás és ésszerűsítő megoldás lehetne. Ennél talán kritikusabb és a közvélemény érdeklődésére is jobban számot tarthat az a módosító indítványunk, amely a honosítás keretében tulajdonké ppen a törvényjavaslatban meghatározott nyolc év magyarországi itt lakás helyett hat esztendőt javasol. Teljesen természetesnek tartjuk, hogy a magyar állam azokra a migrációs nyomásokra válaszként, amelyek az országra nehezednek, olyan szigorú szabályozás t kíván bevezetni, amely felemeli a honosításhoz szükséges magyarországi itt lakás időtartamát. Itt két és félszeres emelésről van szó a javaslat esetében. Szerencsés fordulat volt a törvényjavaslat tárgyalásában az az elem, hogy időközben a bevándorlást s zabályozó törvényjavaslat is a Ház asztalára került. Ha összerakjuk a feltételeket, akkor a bevándorlási törvényben meghatározott, egyáltalán a letelepedési engedélyhez jutás feltételei is elég szigorúak - ehhez is hároméves itt lakás szükséges. Ha ezt kie gészíti még az állampolgárság megszerzéséhez, a honosításhoz szükséges újabb három esztendő, akkor azt hiszem, az a véleményem, ez elegendő idő arra, hogy a magyar állam eldöntse, hogy valaki magyar állampolgár lehet, vagy magyar állampolgárságot nem kapha t. Elsősorban humanitárius oldalról kívánok érvelni, amikor azt mondom, azt is elemezni, azt is értékelni kell, hogy valaki Magyarországon letelepedve eleget tesz az ország törvényeinek, fizeti a köztartozásokat, olyan tevékenységet folytat, amely társadal milag elismert és társadalmilag fontos - vajon meddig jogos fenntartani egy olyan provizórikus állapotot, amelynek a végén még a nyolc év eltelte után is azt mondhatja a magyar állam, hogy diszkrecionális alapon tulajdonképpen nem honosítom, nem tekintem á llampolgárnak. Hiszen a szigorú feltételek mellett még mindig ott van egy abszolút nyitott feltétel, aminek alapján a magyar állam visszautasíthatja. Kérem, fontolják meg tehát, hogy a bevándorlási törvényben foglalt rendelkezéseket, az állampolgársági tör vényben meghatározott időtartamot együtt vizsgálva, ezek elegendő garanciát adnake arra, hogy hat esztendő alatt a magyar állam meggyőződhessen arról: az a személy, aki magyar állampolgárrá kíván válni, erre méltóe, erre megfelelőe. Hangsúlyozom: ezt a provizórikus állapotot hosszú időn keresztül fenntartani, azt hiszem, meglehetősen vitatott, még akkor is, ha ugye, többször hallottuk a miniszteri indoklásban is - amikor a törvényjavaslatot a Háznak előterjesztették , hogy ez a nyugateurópai gyakorlath oz hogyan és miképpen igazodik, hogy ez tulajdonképpen egy, az átlagnál is alacsonyabb időtartamot fejez ki. A másik kritikus pontja a törvénynek, amely szintén egy nagyon bonyolult problémakört szabályoz: a magyar felmenővel rendelkező, magyar nemzetiségű nem magyar állampolgár - a törvény eredeti szóhasználata szerint "visszahonosítása", a bizottságokban kialakult vita alapján úgy tűnik, elfogadható lesz a "kedvezményes honosítás" fogalmának használata. Ezek nem egyszerűen terminológiai viták: ennek súlyo s politikai, külpolitikai vonzatai vannak. Ezzel tisztában kell lennie a Háznak. Mindenekelőtt üdvözlöm az önkormányzati bizottságnak azt az álláspontját, hogy - nyilván felismerve ezeket a bonyolult tényezőket - úgy foglalt állást, hogy ez esetben nem vis szahonosításról van szó, hiszen a honosítást vagy visszahonosítást kérő, de facto, de iure nem volt soha magyar állampolgár, hanem ez egy speciális, kedvezményes honosítás eseteként kerüljön be a törvénybe. Ugyanakkor nem oldódtak meg azok a problémák, ame lyek a magyar nemzetiség megállapításával kapcsolatosak. Nagyon kérem, itt figyeljenek arra, miképpen szabályozza ezt a nemzetközi jog - hogy ne kerüljünk konfrontációba általánosan elfogadott elvekkel. A nemzetközi
