Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. május 3. hétfő a tavaszi ülésszak 26. napja - A vasútról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos):
2023 kellő felelősségvállalás nélkül fogalmazza meg. Így a közszolgáltatási tevékenységet, a helyi és helyközi menetrend alapján végzett személyszállításokra korlátozza, illetve azt mond ja, hogy ezt lényegében az országos közforgalmú vasút esetében a miniszter hagyja jóvá, Budapesten a fővárosi önkormányzat főjegyzője. Tehát tulajdonképpen egy olyan furcsa helyzet áll elő, hogy közszolgáltatás az, amit a miniszter meghatároz, illetve Buda pest esetén a főjegyző, ami bizonyos fokig anakronizmusnak számít. Ennek még eklatánsabb példája az alapellátás, amelyre azt mondja, hogy a 7., illetve 8. § alapján kötött szerződések minősülnek alapellátásnak, de a 7. és 8. § semmilyen érdemi feltételt ne m szab. Csak a 8. §t idézem: "A helyi közforgalmú vasúti pályát és tartozékait az önkormányzat képviselői testülete átadja szerződéssel a pályavasút, illetve a vasúti társaság használatába." Ennél nem sokkal többet mond a 7. § sem. Tehát azt kell mondani, hogy itt, ebben a súlyosbodó helyzetben ez a törvény azokat az alapvető feladatokat, amelyeket a jövő vasútjának el kellene látni, egyáltalában nem tartalmazza, és számos olyan elemet tartalmaz, amely néhol akár többszörösen is a Kormány elhatározásától, illetve más külső tényezőktől teszi függővé a vasút lehetőségeit és feltételeit meghatározó tényezők alakulását. Így még a vállalkozó vasút esetében is erősen kétségessé teszi az önálló üzletpolitika érvényesülésének lehetőségeit. Tehát ebben az esetben is , ami a törvényjavaslat 3. és 4. §ában fogalmazódik meg, ilyen kifejezéseket használ a pályavasút esetében, hogy "hozzájárul a tulajdonában lévő vasúti pályák működtetéséhez, vagy kiegészíti a közszolgáltatási tevékenység alapellátási feladatköréből szárm azó bevételeket". Meggyőződésünk, hogy a "hozzájárulás" és "kiegészítés" kifejezések és sajnos a mögöttes tartalom egy olyan alapvető, leginkább környezetbarát közszolgáltatást végző üzletág esetén, mint a vasút, kifejezetten anakronizmusnak számít. Úgy go ndoljuk, és ebben az esetben számos olyan vélemény fogalmazódott meg már itt is, hogy ki kell egyszer azt mondani, hogy amennyiben ez a tendencia marad a vasút esetében és ennek a törvényjavaslatnak a finanszírozási lehetőségei alapján kell a magyar vasuta t tovább működtetni, akkor az szép, lassú halálra van ítélve. Tehát ilyen szempontból semmilyen biztatót nem lehet ebben a törvényjavaslatban találni. Valahol egyszer ki kell mondani: amennyiben valamilyen formában előre kívánunk haladni, akkor nyíltan leh et és kell használni a "szanálás" kifejezést. Igaz, hogy ez jelentős állami terhet jelent a későbbiekben, de ezt más ágazatok esetében is megtette az állam, valamilyen formában meg kell oldani a MÁV talpraállítását, korszerűsítését és ezt csak a likviditás helyreállításával, a rövid lejáratú pénzügyi kötelezettségek jóváírásával lehet kezdeni. Erre sajnos, semmilyen reményt nem nyújt jelen pillanatban ez a törvényjavaslat, megoldhatatlan feladatok elé állítva a jövő fejlesztéseit. Összefoglalva: a törvényte rvezetben a vasút jelentőségének és működőképességének fontosságát szóban elismerő, de sajnos csak szóban elismerő, gyakorlatban azonban inkább csak a befolyásoló szerepét sokoldalúan bebiztosítani, de konkrét felelősség- és kötelezettségvállalását erőtelj esen korlátozni kívánó kormánypolitika bontakozik ki. Meggyőződésünk szerint rendkívül nehéz egy ilyen helyzetben módosító javaslatokkal ezt a törvényjavaslatot jobbá tenni. Megkíséreljük. Számos módosító indítványt fogunk benyújtani, de sajnos, változatla nul fenntartjuk azt az álláspontunkat - Tóth Sándor képviselőtársam annak idején elmondott beszédéhez csatlakozva , hogy legjobb lenne, legjobb lett volna, hogyha a Kormány visszavonja ezt a törvényjavaslatot, és még egyszer alaposan megfontolva nyújtja b e, mert ezek a garanciák, amelyek ebben a törvényjavaslatban szerepelnek, semmi szín alatt nem elégségesek ahhoz, hogy a miniszter úr által a megnyitó beszédében vázolt optimista felhangot alátámasztanák, és valóban lehetőséget biztosítanának a magyar vasú t további kibontakozásának. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) :
