Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. május 3. hétfő a tavaszi ülésszak 26. napja - Az állam vállalkozói vagyonára vonatkozó törvényekkel összefüggő jogszabályok módosításáról szóló 1992. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - PESTI FERENC (MDF)
2009 Itt szeretném Kelemen András képviselőtársamnak megköszönni, hogy az általános vitában ráirányította a figyelmet arr a, hogy itt sokkal többről van szó, mint vagyonról, amelyért kötélhúzás folyik az állam és az önkormányzatok között, hanem a magyar gyógyszerellátás jövőjéről. A gyógyszerésztársaim nagy többségével vallom, hogy e vagyont sem az állam, sem az önkormányzat nem tudja olyan hatékonyan a betegellátás érdekében működtetni, mint e terület diplomás szakértője, a gyógyszerész. Aki állításomban kételkedik, annak figyelmébe ajánlom a német vagy az osztrák gyógyszerellátást. De hogy a példákért ne kelljen mindig Nyuga tra menni, elég talán említenem a közel 300 hazai magángyógyszertárat, amelyek minden gyámolítás nélkül végzik feladatukat. Egyes ellenzéki képviselőtársaim szerint mivel a gyógyszertári központok és a patikák közüzemek, így az önkormányzati tulajdonhoz ta rtoznak. A gyógyszertári központok keretében működő gyógyszertárak valójában sohasem folytattak közüzemi tevékenységet, így nem vonatkozhat rájuk az a generális törvényi elv, amely szerint a közüzemi vállalatokat az önkormányzatok tulajdonába kell adni. An nál inkább viszont az a másik elv, hogy a nem közüzemi vállalatok állami tulajdonban maradnak, és fölöttük a privatizációs jogot a Vagyonügynökség gyakorolja. Az 1972. évi egészségügyi törvény 55. §a (1) bekezdése szerint a gyógyszerellátás állami feladat . Ez a törvény egészen 1990ig volt érvényben. Az 1990. évi XXII. törvény 31. §a (2) bekezdése szerint - idézem - "Az egészségügyi feladatok ellátását az állam a Szociális és Egészségügyi Minisztérium, a tanácsok és az általuk létesített és fenntartott - ezt a két szót kérem aláhúzni a jegyzőkönyvben - egészségügyi szervek útján biztosítja. A létesített és fenntartott szavakat szeretném hangsúlyozni a szövegben, mert ez a kettő együtt a gyógyszertári központoknál, a gyógyszertáraknál nem áll fenn. Még külö nkülön sem, mert nem a tanácsok államosították a patikákat 1950ben, nem a tanácsok zavarták el minden gyógyszertár tulajdonosát a saját patikájából a szomszéd államosított patikájába. Semmi közük nem volt a tanácsoknak a vagyonszerzéshez. A gyógyszertári központok a tanácsoktól anyagilag függetlenül, önálló vállalatként működtek, és évenként a felfutó forgalomtól függően forgóalapfeltöltési juttatást kaptak a minisztériumtól. Emlékeztetem a tisztelt képviselőtársaimat, hogy az önkormányzati törvény és a fővárosi törvény vitája során már volt szó a gyógyszerellátás kérdéséről. Mindkét esetben azt a döntést hoztuk, hogy a gyógyszerellátás nem tartozik az önkormányzat feladatai közé, ezért mindkét törvény javasolt normaszövegéből törlésre került a gyógyszere llátás feladatként való meghatározása. Ezen vita során egyetlen képviselőtársam sem tett említést az általános vitában felhozott érvekről, gondolatokról. Ha a tisztelt Ház nagyon helytelenül úgy döntene, hogy a gyógyszertárak önkormányzati tulajdonba kerül nek, ezzel veszélybe sodornánk a biztonságos gyógyszerellátást. Ezek után megindulna a vita, hogy melyik önkormányzaté a patika: a megyeié vagy a településié? Isten mentse ettől a vitától a betegeket! Felmerül majd a kérdés: megszüntessük, vagy egyáltalán eladjuk? Az államosítás óta eltelt 43 év alatt nem lehetett arról hallani, hogy a gyógyszertárakban csúszópénzt adnak a gyógyszerésznek, pedig hiánycikk az volt mindig és bőven. (18.10) Ne büntessük tehát még egyszer mi is - mint Rákosié k - ezt a tisztességes, nem korrumpálódott szakmát, hivatást azzal, hogy nem engedjük az igazi, tiszta privatizációt a megfelelő egzisztenciahitellel elindulni. Nagyon sok gyógyszerész, de maga a Magyar Gyógyszerész Kamara is kérte, hogy szakmai lapunkban erről a témáról a parlamenti szavazási listát közölhessék, hogy lássák a szakma dolgozói, hogy melyik képviselő hogyan szavazott. Ez a kérdés számunkra szakmai és egzisztenciális, és nem szeretnénk, ha ebbe a pártok és önkormányzatok politikai csatái kever ednének.