Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. február 8. hétfő, a tavaszi ülésszak 3. napja - A magyar energiapolitikáról szóló tájékoztató és országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - JUHÁSZ PÉTER, a Kereszténydemokrata Néppárt vezérszónoka:
201 Megemlítésre méltó energiaforrása ink egyike a ma még alig hasznosított geotermikus energia. (19.40) Magyarországon nemcsak a magánerős energiatermelés nem ismeretes, de nem terjedtek el a nyugaton szokásos kisebb közösségi tulajdonú energetikai rendszerek és folyami erőművek sem. Magyaror szágnak van privatizációs és koncessziós törvénye, ám energiakoncepciója, célja, ehhez kapcsolódó nemzeti programja, stratégiája és részleteiben kidolgozott megoldási folyamata, módszere nincs. Enélkül aligha képzelhető el egy olyan stratégiai ágazat, szer kezet és tulajdon váltása, mely nemzeti tulajdon értékében 20% körül alakul. Az energiaszektor az ország működőképességében, piacképes fejlettségi szintjének meghatározásában 100%os fontossággal bír. A fentiekben vázolt helyzetelemzés óhatatlanul felhívja a figyelmet arra, hogy csak nemzeti energetikai koncepció kialakításával lehet energiatermelésünk és fogyasztásunk szerkezetén rövidebb távon változtatni. Erre talán legjobb példa az 1970es évek elején történt első olajválság, melynek alapján Németorszá g a saját szénvagyonára épített villamosenergetikai nemzeti programot készített, amelynek megvalósításához mintegy 10 évre volt szüksége. Ma már Németországot nem fenyegeti az a veszély, hogy a primer energiahordozók diverzifikációs rendszere számottevően befolyásolná gazdaságukat, illetve a kommunális lakossági igények kiszolgálását. Mik azok a szempontok, melyek alapján Magyarország a maximális energetikai önellátottságra igyekszik felkészülni? Sokan megkérdőjelezik ennek lehetőségeit, arra tekintettel, h ogy tekintve, az önellátást illetően köztudott, hogy a felhasználáshoz viszonyítva 5055% között változik ez a hazai energiatermelés. Ugyanakkor meg kell említeni, hogy ennek némileg ellentmond az a tény, miszerint hazánkban az energiaátalakítás hatásfoka, az energetikai felhasználás szerkezete, valamint a rossz fogyasztói szokások a lehető legpazarlóbb energiaberendezkedést konzerválták. Ezért a leginkább az tűnik célszerűnek, hogy reálisan felmérjük a magyarországi primer energiaforrások lehetőségét. Ezt követően a jelenlegi energiatermelést a villamosenergiatermelés irányában meg kell változtatni. Erre elsősorban az egyébként is elavult és környezetszennyező hőerőműveinket kell rekonstrukció alá venni. Ezzel a jelenlegi hatásfokot mintegy 80%kal, a term elt fizikai mennyiséget minimum 20%kal meg tudjuk növelni. A második fontos szempont a világon mindenhol alkalmazott árstratégia kérdése és ehhez rendelt fogyasztói hitelpolitika bevezetése. A jelenlegi árpolitika régi megfogalmazások szerint alakul, misz erint csak a világpiaci árak kiegyenlítésére van lehetőség. Ez azonban nem alkalmas arra, hogy a termelői árak csökkenjenek, hiszen az önköltségi belső tartalom semmilyen strukturális változáson nem esett keresztül. A fogyasztói hitelpolitika tekintetében a fogyasztói energetikai árak szubvencióját érvényesíteni kell, nyilvánvaló, a villamosenergia felhasználásának iránya felé. Természetesen ez így önmagában véve nem hoz megoldást, ezért ezzel együtt alkalmazva be kell vezetni a fogyasztói energetikai struk túraváltáshoz rendelt, szubvencionált hitelpolitikát. Itt például megemlíthetjük az Ausztriában alkalmazott korszerű energetikai és környezetkímélő fűtési rendszerek preferálását, a hőszivattyúrendszerek országos támogatottságát. Nagyon fontosnak tartjuk , hogy a szerkezetváltásnál a jelenlegi torz egyensúly, ami az ipar, a szolgáltatás és kommunális lakossági energetikai, fogyasztási arányok között fennáll, megváltozzék. Ez ma a korszerű nyugateurópai normák szerint 40%os ipar, 20%os szolgáltatói és 40 %os lakossági energetikai felhasználói összetételt jelent. Két éve, mióta Magyarországra az árliberalizáció és az importliberalizáció kapcsán folyamatosan érkeznek korszerű lakossági és technológiai ipari termékek, számottevően kimutatható az energetikai felhasználás csökkenése. Ezt az utat, valamint a korszerű ipari termékeket, lakossági fogyasztási