Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. május 3. hétfő a tavaszi ülésszak 26. napja - A bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügy-miniszter:
1992 Jelenlegi - nem törvényi szintű - szabályozás alapján a bírákat évente hat hónap időtartamra lehe t szolgálati érdekből, igazságügyi érdekből kirendelni. Ennek a szabálynak a fenntartása továbbra is indokolt. Emlékeztetem a tisztelt Országgyűlést arra, hogy minden erőfeszítésünk ellenére, sajnos, még nem minden bírói hely az oda kinevezett bíróval betö ltött, így továbbra is, de kisebb mértékben - kétévente hat hónap időtartamra - megfelelő értesítés és kellő időben történő értesítés esetén javasoljuk fenntartani és a törvényben szabályozni ezt a megoldást. Sokszor fölmerült itt, a Parlamentben más bírós ágokat érintő törvényi szabályozás keretében a bírák ügybeosztásának kérdése. Ebben a javaslatban az elhangzottaknak megfelelően - figyelembe véve a garanciális szabályokat - javaslatot teszünk arra, hogy a bírói függetlenség minél teljesebb körű érvényesü lésére is gondolva, az ügyfelek szempontjából is nagy jelentőségű szabályozásként bevezessük azt, hogy a bíróság és az egyes tanácsok ügybeosztása naptári évben előre kerüljön megállapításra, és ezzel a legkisebb felülete is - technikai felülete is - megsz űnjön a bírói függetlenség netán az ítélkezéssel kapcsolatos igazgatási jogkör összefüggésének. A munkáltatói jogok gyakorlásának rendjét szabályozza a javaslat. Természetesen a bírók fölötti munkáltatói jogot az illetékes bírósági vezetők gyakorolják. Kiv éve azokat a bíró vezetőket, akik az igazságügyminiszter által kerülnek kinevezésre. Itt a jelenlegi alkotmányos szabályozásnak megfelelően a javaslat a hatályos szabályozásnak tesz eleget, amikor a javasolt megoldást tartalmazza. A bírói tisztséggel össz eférhetetlen tevékenységek körét illetően - mivel a bírói elfogulatlanság intézményes védelme olyan alapvető garanciális szabály, amelynek az indokolása, azt hiszem, nem túlságosan sok szót kíván, ezért - ennek az összeférhetetlenségi oknak a bővítését, mé gpedig nem jelentéktelen bővítését javasoljuk, amikor azt kérjük, hogy a bíró ne lehessen gazdasági társaság vezető tisztségviselője, valamint felügyelőbizottságnak, illetőleg személyes közreműködésre kötelezett tagként ne szerepelhessen ilyen társasági jo gviszonyban. A nem megfelelő szintű jogszabályban rögzített, úgynevezett otthondolgozási kedvezményt - ez a talán nem teljesen precíz megfogalmazása a bírói tevékenység lényegéből fakadó azon gyakorlati helyzetnek, hogy a bírák az ítélkezési tevékenység lé nyeges részét jelentő elemző és irattanulmányozási tevékenységet szükségszerűen nem fontos, hogy hivatali helyükön gyakorolják - e törvényben javasoljuk szabályozni, és a gyakorlati intézményt törvényerőre emelni. Természetesen kérelemre a tárgyalási napok megfelelő megtartása mellett a jogosult döntéshozó fóruma bírósági vezető, elnök, illetőleg az elnöki jogkör gyakorlója. Ami a szabadsággal összefüggő javaslat, általában a köztisztviselők szabadságát illető törvényi szabályozást követi a javaslat. Eszeri nt a megállapított fizetési osztályok szerinti besorolás alapján teszünk javaslatot arra is, hogy az 50. életévét betöltött bíró a besorolástól függetlenül a legmagasabb fizetési osztály után járó szabadságot legyen jogosult igénybe venni. Itt a vezető beo sztású bírói tisztségeket betöltők részére az alapszabadságon felül további öt nap pótszabadságot is indokoltnak látunk javasolni. Ugyancsak törvényben kívánjuk szabályozni azt a korábban is meglévő, és a bírói karban és a bírósági dolgozók körében is term észetesen évtizedes gyakorlatot jelentő intézményt, amely az úgynevezett jubileumi jutalom formájában részesíthető az ő számukra. A törvény egyéb összefüggéseket, a korábbi jogi szabályozást is figyelembe véve, a bírói felelősségnek egy speciális alakzatáv al is foglalkozik, amely a bírósági szervezetnek történő károkozással összefüggő, és a fegyelmi felelősségre vonásra is egyébként alapot adó tevékenységnek az elbírálását teszi lehetővé a fegyelmi bíróságként eljáró testület számára. Természetesen az önáll ó kártérítési lehetőségre irányuló kártérítési eljárásra is lehetőséget kívánunk nyújtani. A javaslatban a bíró részéről történő jogellenes bírói tisztség felmentéssel végződő szabályainak a pontosítását végezzük el. Ennek kapcsán a felmentési időt, illető leg a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés lehetőségét pontosítjuk.
