Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. május 3. hétfő a tavaszi ülésszak 26. napja - Napirend előtt - ELNÖK (Szabad György): - PALOTÁS JÁNOS (független)
1981 Ugyanezt az összeget fel lehet osztani alkotmányosan, illetve diszkriminatív módon, de csak pozitív diszkriminációt alkalmazva. Jelen esetben a diszkrimináció alkalmazása történt, amely nem megengedhető. Két alkotmánybíró, dr. Szabó András és dr. Zilinszky János az értékállóságot is egyértelműen az Alkotmányból levezethetőnek tekintette. Az állam következetesen elvonja - az alkotmánybírók megítélése szerint - a nyugdíjalapokat, és ebből pótolja a költségvetés hiányait. Ez azt jelentette és jelenti a gyakorlatban mindmáig, hogy közterhekből a nyugdíjasok aránytalanul többet viselnek, mint a kereső rétegek. A módosított Al kotmány életbelépése óta a szociális biztonság mellett a tulajdon védelméből a vagyoni jogok elvonásának tilalma is következik. Ezt az ellátást az állam és a társadalombiztosítás állami garancia mellett - hangsúlyozzák az alkotmánybírók - értéktartóan, ért ékállóan tartoznak biztosítani. Tehát sem közvetlen rendelkezéssel nem csökkenthetik annak értékét, sem a nominális mennyiség értékének elvonásával. A szociális biztonság minimumának garantálásából következik, hogy a mindenkori létminimumot az állam minden rászorulónak állampolgári jogon biztosítani tartozik, lehet ez a társadalombiztosítás útján, de nem feltétlenül a társadalombiztosítási alap terhére. Ha strukturálisan a folyósítást a társadalombiztosítás végzi is, úgy a forrásoldalt a költségvetés egésze terhére kellene biztosítani, s nem lehet egyedül a biztosítási vagyont ezzel megterhelni. A létminimum az Alkotmány szerint állampolgári jogon jár, biztosítása pedig az államnak közjogi kötelezettsége. Az utóbbi két szempont egybevetve azt jelenti, hogy a társadalombiztosításnak befizetett járadékkal megszerzett jog nem csökkenthető azon a címen, hogy az állam egyeseknek viszont többletellátást nyújt bármilyen téren. A nyugdíjas számára a biztosításként szerzett jog vagyoni jog, annak elvonása csak a vagyo nelvonás rendes szabályai szerint lehetséges, alapvetően tehát teljes kártalanítás mellett, közcélból, másrészt közterhek viselése céljából, a különböző vagyoni jogok nem diszkriminatív terhelése mellett arányos mértékben, ha a cél másképpen nem érhető el. A nyugdíjasoknak és más járadékosoknak nincs arra jogos igényük, hogy az egész társadalom anyagi szintjét hátrányosan érintő változásoktól mentesen, a többiek hátrányára élvezzék biztonságukat. Ez indokolatlan diszkrimináció lenne, és valóban csak a létmi nimum garantálásáig lehet arra alkotmányosan igényt formálni. Arra azonban joguk van a járadékosoknak, hogy a többiek terheit csökkentő átstrukturálódásból, hátrányaik őket ne egyedül vagy őket ne magasabb mértékben terheljék. (Zaj. - Hangos lábdobogás a k ormánypártok soraiban.) Itt mondják ki az alkotmánybírók azt a kötelezettséget, hogy az aktív keresők jövedelmének növekedésével összhangban, és attól nem elmaradva kell a nyugdíjakat teljeskörűen emelni. (Zaj, közbeszólások.) Ezen túlmenően alkotmányellen es a nyugdíjak állami döntés következtében bekövetkezett értékvesztése. Ellentételezésén a nyugdíjasok között akár a nyugdíj összege szerint is különbséget kell tenni. Az ilyen ellentételezést az állam a vagyoni jog ellenértékeként állapítja meg, és annak minden érintett vagyont egyformán kell védenie. Vörös Imre alkotmánybíró megfogalmazását most már tömörebben összefoglalva úgy lehet érteni, hogy a nyugellátások jelenlegi rendszerét a rendszerváltozás előtti időkből örökö lte a jogrend. Ez a körülmény azonban - és ez lényeges elem a tisztelt Ház számára, így törvényalkotásunk harmadik, törvényalkotásunk utolsó évét megkezdő harmadik időszakban meg különösen - nem ad felhatalmazást a jogalkotó számára arra, hogy a múlt öröks égére hivatkozva ugyanazt az alkotmányellenes joggyakorlatot tovább folytassa. Én itt, ezzel a gondolattal szeretném napirend előtti hozzászólásomat befejezni (Zaj, derültség.) …felhívni a tisztelt Ház figyelmét arra, amit dr. Vörös Imre alkotmánybíró szám unkra, az önök számára megfogalmazott, hogy az alkotmányellenes joggyakorlat fenntartása elképzelhetetlen egy
