Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. április 27. kedd, a tavaszi ülésszak 25. napja - Kérdések: - IZSÓ MIHÁLY (FKgP) - ELNÖK (Vörös Vince): - SZABÓ JÁNOS, DR. földművelésügyi miniszter:
1909 Köszönöm miniszter úr válaszát. Izsó Mihály független kisgazdapárti képviselőtársunk kérdést kíván feltenni a földművelésügyi miniszterhez Hol legeltessék a legelővel nem rendelkező állattartó gazdák teheneiket? címmel. Izsó Mihály képviselőtársamat illeti a szó. Kérdés: Izsó Mihály (FKgP) - a földművelésügyi miniszterhez - Hol legeltessék a legelővel nem rendelkező állattartó gazdák teheneiket? címmel IZSÓ MIHÁLY (FKgP) Köszönöm a szót, Elnök Úr. Tisztelt Képviselőtársak! Miniszter Úr! Itt a tavasz, és sok községben nincs megoldva a szarvasmarhatartó gazdák állatainak legeltetési lehetősé ge, holott negyven évvel ezelőtt a legeltetési társulatok ezt igen jól megoldották. Intőnek és jelzésértékűnek tartom azt a levelet, amelyet csanádpalotai gazdák - mintegy hatvanan - írtak alá. Idő hiányában ezt nem kívánom felolvasni, hiszen az illetékes helyekre megküldtem. Ezen gazdák, akiknek teheneik, szarvasmarháik vannak, de nincs földjük - sok esetben kárpótlási jegyük sincs , lehetőséget kérnek teheneik temészetes módon való tartásához és legeltetéséhez. Csupán csak azt kérik, hogy amit annak idej én a 7064/1975. számú határozatával a makói járási földhivatal ingyen és bérmentve a Szabadság Tsz használatába adott, annak legalább egy részét ugyanazon az áron: egy határozattal, adják vissza kezelésbe vagy legeltetési problémájuk megoldása érdekében. A jegyzőkönyv szerint elvettek tőlük 10167 aranykoronaértékű területet, 584180 forint ingóságot és 20207 forint 53 fillér készpénzt. Ha a legeltetési lehetőséget nem kapják meg, úgy 1993. május 3án a legelőt birtokba veszik legeltetés céljából, állataik l egeltetéséhez. Mint képviselő, támogatva a jogos kérést, kérem az illetékesek intézkedését, hiszen nem cél, hogy az önkormányzatok előtti térségben és az utcán legeltessék állataikat. E problémát országosan kellene megoldani, a legeltetési társulások vissz aállításával, illetve felállításával. Tisztelettel várom a miniszter úr válaszát. Köszönöm. (Gyér taps középről.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Felkérem dr. Szabó János földművelésügyi miniszter urat, a kérdésre szíveskedjék megadni a választ. Dr. Szabó J ános földművelésügyi miniszter válasza SZABÓ JÁNOS, DR. földművelésügyi miniszter: Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Izsó Képviselőtársam! Teljesen kézenfekvő az ön kérdése és kérése, amikor erről az ősi intézményről kér számon benn ünket. Nem negyvenéves: százötven éves intézmény a legeltetés közösködése. Már a jobbágyfelszabadítás után kialakultak a legelőközösségek, a századforduló környékén pedig jogi személyiséggel ruházták fel ezeket a közösségeket. 1945 után, a földosztás után újak alakultak, de sajnos, 1967ben a földtörvény alapján valamennyi a termelőszövetkezet tulajdonába került - függetlenül attól, hogy a legeltető gazdák, mint részaránytulajdonosok, korábban tulajdonosai voltak annak a legelőközösségnek. Egyetlen kötelez ettsége volt a termelőszövetkezetnek, hogy a falu tehenei számára biztosítani kellett a legelőt. Most egy változó kort élünk, és a rendszerváltás körülményei között az idevonatkozó kárpótlási törvény - tehát az első kárpótlási törvényről beszélek , az 199 1. évi XXV. törvény azt mondja ki, hogy jogi személyiségek nem, csak természetes személyek jogosultak a kárpótlásra. Minden földtulajdonos, akinek a termelőszövetkezet tulajdonába került a földje, jogosult tehát arra - és jogosult ezenközben arra az elenyé sző tulajdoni illetőségre is, amelyik elvételével őt sérelem érte, ami a legeltetési közös területből a részére és a nevére volt írva a telekkönyvben. Majdnem olyan kicsik ezek a tulajdoni illetőségek, amikkel szinte nem is volt érdemes foglalkozni, amikor az ember az igényét előterjesztette. Azonban az a helyzet, hogy a megoldás kulcsa mégiscsak valahol itt van. Ezek a legelők a kárpótlási földalapok részei, illetve amelyik nem
