Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. április 26. hétfő, a tavaszi ülésszak 24. napja - A települések egészséges ivóvízellátását elősegítő 1993-'94. évi kormányprogramról szóló országgyűlési határozati javaslat és tájékoztató együttes általános vitája - RAJKAI ZSOLT közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztériumi államtitkár:
1857 RAJKAI ZSOLT közl ekedési, hírközlési és vízügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm, Elnök Úr, a bizalmat a doktori cím megelőlegezéséért. Remélem, egyszer el fogom érni. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Az egészséges ivóvízellátásról szóló kormányprogram, illetve az önkormányzati törvényben meghatározott, önkormányzati feladatként megjelölt egészséges ivóvízellátási program felmérése évről évre - a Kormány beiktatása után - megtörtént, 1991. évben, 1992. évben. A felmérések rendre azt bizonyították, hogy rendkívü l nagy erőfeszítést jelent a költségvetésnek az önkormányzati törvényben rögzített feladat végrehajtása, hiszen a címzett és céltámogatások útján a költségvetés finanszírozza a legnagyobb részt, a vízellátási program megvalósítását. A program megvalósításá ban - mint mondtam - az önkormányzatok kaptak igen jelentős feladatot, de ennek a végrehajtása állami segítség nélkül, állami beavatkozás nélkül nem vagy egyáltalán nehezen oldható meg. A feladat konkrétan azt jelentette, hogy az 1991 évben az akkor még kö zel 600 település egészséges ivóvízellátását kellett biztosítani a kormányzati időszak végére. Ennek a feladatnak a végrehajtása során kellő ütemezéssel 199192. évben megtörtént 270, tehát a hátralévő települések közel felének az egészséges ivóvízellátása , vezetékes ivóvízellátása. Ugyanakkor 195 településen a beruházás pedig már folyamatban van, tehát - várható a mandátum időszaka alatt a települések ezen részének is a vízellátása vezetékes módon. A 157 településen - ami ebből még kimaradt és hátravan - m eg fog kezdődni az elkövetkezendő két évben a vízvezetékhálózat építése. Ugyanakkor azt is el kell mondanom, hogy néhány település olyan rendkívül kedvezőtlen helyzetben van, amely nem teszi lehetővé - részint rendkívül magas költsége, részint kedvezőtlen fekvése miatt - azt, hogy vezetékes ivóvízellátás történhessék. De minthogy a határozat egészséges ivóvízellátásról és nem vezetékes vízellátásról szól, így elképzelhető és a törvény végrehajtottnak tekinthető akkor is, hogyha az egészséges ivóvízellátás más formában történik azokon a településeken, ahol ez gazdasági vagy egyéb okok miatt nem oldható meg a kormányzati időszak lezártáig. A vezetékes ivóvízzel történő ellátás nemcsak Magyarországnak rendkívül fontos feladata, hanem egész Európában is igen je lentős feladatként jelenik meg. Hiszen nem kell csak arra utalnom, hogy két héttel ezelőtt az Európa Tanács Budapesten tartotta frissvízellátási tanácskozását, amelyen az ország szakértőin kívül egész Európa szakértői jelen voltak, és rendre az Európa Tan ács képviselői úgy deklarálták, hogy ma már nem egészségügyi létérdek, hanem alapvető emberi jog az egészséges ivóvíz biztosítása. Ebben a kérdésben Magyarország Európához mérten is rendkívül nagy feladatot vállal, hiszen állami feladatként kezeli, nem ped ig lakossági gondra bízza rendre a víz ellátását. Sokkal nagyobb és sokkal nehezebb megoldható probléma - és ez, sajnos, még várat magára - az úgynevezett "közműolló" felszámolása, mert mint tudjuk, Magyarországon az elmúlt évtizedekben olyan környezetkáro sító és környezetszennyező gazdálkodás folyt, hogy csak néhányat említsek ezekből: nitrogén, foszfor, nehézfémek, nátriumsók, ezenkívül kóli, arzén, gázok - néhány elrettentő példa ahhoz, hogy mi minden található meg a magyar vízkészletben. Ezeknek a kiszű rése és ezen szennyeződések megszüntetése igenis komoly állami és igenis komoly közérdekű feladat. Tehát az egészséges ivóvíz bázisának a megvédése azért elsőrendű célja a kormányzatnak, mert hovatovább nem lesz olyan vízbázis, amiből ezt a feladatot végre lehetne hajtani. Sajnos ez - rendkívül költséges volta miatt - egy kicsit még várat magára, de ennek a megoldásától nem lehet eltekinteni. Különösen paradoxonként hat az, hogy azokon a területeken, ahol a személyes higiénia biztosított ivóvízellátással, f ürdőszobás lakásokkal, ott történik a legnagyobb környezetkárosítás, mert jó néhány településen nem lelhető meg a szennyvíztisztítás, a vezetékes szennyvízeltávolítás és azoknak a befogadóig történő juttatása. Sajnos, ezeken a településeken éppen azt a ví zbázist
