Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. április 26. hétfő, a tavaszi ülésszak 24. napja - Az ülés tárgysorozatának elfogadása - A Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság közötti, a bős-nagymarosi tervvel kapcsolatos vitának a Nemzetközi Bíróság elé terjesztéséről Brüsszelben, 1993. április 7-én aláírt különmegállapodás megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javasla... - ELNÖK (Szabad György): - PÁL LÁSZLÓ (MSZP)
1827 Szükségszerű az, hogy az ügy ugyan Hágában oldódjék meg, a Dunát viszont nem terelhetjük oda, a Duna sorsát csak Magyarország és Szlovákia viszonylatban rendezhetjük. Én nem értek a környezetvédelemhez, de hadd mondjam el, amennyiben csak Hágára koncentrálnánk az elkövetkező időben, a bban az esetben úgy tűnik, hogy véglegessé és visszafordíthatatlanná válna az a Cváltozat, amelyről a környezetvédők - és nemcsak a környezetvédők - is elmondják, hogy számunkra a legkevésbé kedvező, sőt a legkedvezőtlenebb változat, amely változattal sze mben kell keresnünk a megoldást mind a külkapcsolatok problémáira, mind az árvízvédelemre, mind a Szigetköz sorsára, a hajózás problémáira, pénzügyi és energetikai szempontjainkra egyaránt. Elkerülhetetlennek tartom ezért olyan változatok vizsgálatát, egyi dejűleg a hágai eljárással, amelyben a megépült létesítményeket mindenekelőtt a környezetvédelmi érdekeink érdekében próbálnánk hasznosítani. Keressük azokat a műszaki megoldásokat, amelyek ezt lehetővé teszik. Azt hiszem, hogy ezzel elkerülhetővé válnának a Cváltozatból eredő összes hátrányok, sőt megoldhatókká válnának azok a problémák is, amelyek a vízlépcsőrendszer építése előtt, tehát 1977ig már fennálltak Magyarországon. Talán a tisztelt képviselőtársaim emlékeznek arra, hogy ebben az időszakban is rendszeresek voltak a Szigetközben különösen az árvizek, az ivóvízellátási problémák és a hajózási problémák. Azt hiszem, hogy a meglévő művek hasznosítása során meg lehetne valósítani a kapcsolódó medrek rendszeres vízellátását, nem kellene mesterséges, erőszakolt megoldásokhoz folyamodni ennek érdekében, és mód lenne arra, hogy vízügyi, környezetvédelmi és más szakértőkkel közösen egy új projekt kidolgozásában hasznosítsuk az eddig kialakult műveket is. Szeretnék emlékeztetni arra - ami már a mai bevezet őben elhangzott , hogy a vízlépcsőrendszerrel foglalkozó ideiglenes bizottság állást foglalt ülésén arról, hogy módosító javaslatokat kíván beadni ehhez a határozati javaslathoz. Természetesen nem az alávetési nyilatkozathoz, hiszen az nemzetközi megállap odás, hanem az azt kísérő parlamenti határozati javaslathoz. Ennek pontos tartalmát a bizottság még nem egyeztette. Azért nem egyeztette, mert az elmúlt szerdán erre nem volt lehetősége, és akkor még nem tudtuk, hogy a Parlament gyorsított ütemben kívánja ezt a tárgyalást lebonyolítani. (16.10) A bizottság úgy foglalt állást, hogy az átmeneti rendszer, az azzal kapcsolatos intézkedések tekintetében ki fog dolgozni ilyen kiegészítő javaslatokat. Valamennyi bizottsági tag javaslatot tehet ennek kezdeményezésé re, és a hét folyamán, a bizottság ülésén közös, egyeztetett véleményt próbálunk kialakítani - és azt terjesztenénk részletes vitára a Parlament elé. Tekintettel arra, hogy a bizottság eddig nem ülésezett, és tekintettel arra, hogy a Parlament napirendje ú gy jött ki, hogy ma az általános vita és a határozathozatal van napirenden, én a magam részéről a bizottságnak benyújtásra tervezett módosító indítványaimat benyújtottam a tisztelt Parlament elé is. Természetesen a bizottsági ülésen ennek a módosítására mé g sor kerülhet. Javaslataim három témakörre terjednek ki. Az első témakörben javaslom, hogy a más nemzetközi okmányok jóváhagyása esetében alkalmazott formulákat hasznosítsuk ebben az esetben is, tehát vegyük tudomásul, hogy a határozatra a Kormány beterje sztése alapján kerül sor, és nem a Parlament kezdeményezésére, illetve hatalmazzuk fel a Kormányt arra, hogy megfelelő módon, a szlovák féllel egyeztetve - ahogy ez szerepel is az alávetési nyilatkozatban - kerüljön benyújtásra részéről a Hágai Bíróság szá mára a ratifikációs okmány, és ennek megfelelően az alávetési nyilatkozat. A második kérdéskör, amivel kiegészítő javaslatomban foglalkozom: a végleges változat kimunkálása és annak egyeztetése, az ezzel kapcsolatos tavaly hozott parlamenti kötelezettség t eljesítése. Ha képviselőtársaim visszaemlékeznek rá, tavaly március 24én, a Parlament a 12/1992es határozatában, annak 4. pontjában úgy döntött, felhatalmazza a Kormányt, hogy a
