Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. április 20. kedd, a tavaszi ülésszak 23. napja - Döntés interpellációra adott írásbeli válaszról: Fodor Tamás (SZDSZ) a művelődési és közoktatási miniszterhez intézett Egy nagy értékű alapítvány tárgyában benyújtott interpellációjára adott művelődési és közoktatási miniszter írásbeli válasza - ELNÖK (Vörös Vince): - KÁLMÁN ATTILA, DR. művelődési és közoktatási minisztériumi államtitkár:
1744 nagy értékű alapítvány tárgyában benyújtott interpellációjára adott művelődési és közoktatási miniszter írásbeli válasza ELNÖK (Vörös Vince) : Fodor Tamás, a Szabad Demokraták Szövetségének képviselője interpellációt nyújtott be dr. Mádl Ferenc művelődési és közoktatási miniszterhez Egy nagy értékű alapítvány tárgyában címmel. A miniszter úr írásos válaszát 9789es számon kapták kézhez képviselőtársaim. Megké rdezem Kálmán Attila államtitkár urat, kívánjae az írásos jelentést kiegészíteni. (Dr. Kálmán Attila: Igen.) Igen. Átadom a szót. Felszólaló: Dr. Kálmán Attila művelődési és közoktatási minisztériumi államtitkár KÁLMÁN ATTILA, DR. művelődési és közoktatás i minisztériumi államtitkár: Egy hónappal ezelőtt hangzott el az interpelláció, de gondolom, nem merült a feledés homályába, tekintettel arra, hogy több mint száz alkalommal foglalkozott vele írásban, szóban vagy képben az újság, a rádió, a televízió. De gondolom, nem értünk egyet azzal a régi megállapítással, hogy ha valamit, ami nem pontosan így van, százszor megismétlünk, akkor utána mindenki elhiszi. Ezt, gondolom, ezután sem fogjuk mindnyájan elhinni. Itt három kérdés merült fel, hogy vajon törvény es volte ennek az alapítványnak a létrehozása, a Művészeti és Szabad Művelődési Alapítványé. Azt hiszem, nem illethet senki elfogultsággal, ha Marschall Miklós álláspontját olvasom fel, a fővárosi önkormányzat főpolgármesterhelyetteséét, ami a Magyar Nem zet április 6i számában jelent meg: "A vitatott alapítvány létrehozását egyébként jogszerűnek tartom, és alapvetően a céljával is egyetértek. Helyesnek tartom a Vigadó Iroda bevitelét az alapítványba, mert így biztosítható, hogy a beruházás után megvalósu ló haszon visszafordítható legyen a kulturális szférába. Azzal is egyetértek, hogy a kultúrfinanszírozási döntéseket vigyék ki a minisztériumból, és bízzák szakértő testületekre, alapok vagy alapítványok kuratóriumaira". Természetesen van jó néhány kérdés, amivel Marschall főpolgármesterhelyettes úr nem ért egyet, de azt hiszem, ez is mutatja, hogy a törvényesség kérdésében, a szándék kérdésében és a kivitelezés jóindulatának kérdésében senkinek nem lehetnek fenntartásai. Nyilván vitatható minden kuratóriu m összetétele. 27 szakmai bizottság véleményét kérdeztük meg, ezek országos bizottságok voltak. Elképzelhető természetesen, hogy még többet is meg kellett volna kérdezni. A kulturális területen egyébként ebben konszenzus van, hogy államtalanítani kell, a b ürokrácia kezéből ki kell venni a pénzosztást, és szakmai szervezeteknek kell átadni. A Parlament kulturális bizottsága megegyezett ezekben az alapelvekben, a konstrukcióban, és abban, hogy szakmai önkormányzatokra kell bízni. Tegnap elmondtam már, de hadd ismételjem meg a lényegét, hogy demokráciában minden egyes eljárásnak megvan a maga helye. Ha az alapítvány vagy az alapító okirat nem felel meg a jogi követelményeknek, akkor a független bíróság megtagadja annak a bejegyzését. Ez nem történt meg. Ha pedi g a működésével kapcsolatban van bárkinek fenntartása, ügyészséghez fordulhat. A másik kérdés, amit felvetettek, hogy nem volt elég nyilvános. A bírósági bejegyzést bárki ellenőrizheti, és a kormányszóvivő bejelentette nyilvánosan a sajtónak a rádió, a tel evízió és az újságírók jelenlétében. Feljelentés is érkezett ebben a kérdésben az egyik szakszervezeti vezetőtől. Kivizsgáltattuk: minden egyes állítás megalapozatlan volt. Még néhány dolgot szeretnék róla mondani. A 70 tagú szakkuratórium tagjai közül egy etlenegy akadt csak, aki visszautasította a felkérést, a többiek elfogadták.