Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. február 8. hétfő, a tavaszi ülésszak 3. napja - Egyes büntetőeljárási szabályok kiegészítéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása - A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SZÁJER JÓZSEF, DR. (FIDESZ)
175 Az alapjogok korlátozására akkor kerülhet alkot mányos módon sor, ha a korlátozás arányos és az elérendő cél érdekében a legkisebb mértékű, s egy másik alapjog garantálása érdekében elkerülhetetlen. Az önkényuralmi jelképek betiltása és büntetőjogi szankcionálása nem felel meg ezeknek a feltételeknek. A tilalmat nem teszi indokolttá valamely másik jognak a súlyos sérelme. A jelképek használata - legyen az sarló, kalapács vagy a nyilaskereszt - természetesen sérti a köznyugalmat, a jóérzésű emberek többségének megvetését váltja ki, de önmagában nem sérti az azt megpillantó egyének jogát, betiltása viszont megsemmisít egy létező jogot. A szólásszabadság éppen arról szól egy demokratikus társadalomban, hogy a többség által elfogadott nézetektől eltérő elveket is szabad hangoztatni. A semmi szabadságot a szab adság ellenségeinek autokratikus, jakobinus jelszava helyett annak a szabadelvű magatartásnak a híve vagyok, amely a szabad vitát akarja a szabad vita ellenségeivel. Hogy az Alkotmánybíróság ítéletét idézzem: "A büntetőjogi büntetésekkel nem a közvéleményt és a politikai stílust kell formálni - ez paternalista hozzáállás , hanem más jogok védelmében az elkerülhetetlenül szükséges esetekben szankcionálni." A javasolt szabályozás aránytalan. A büntetőjog a jog legvégső fegyvere. Túlságosan is súlyos eszköz a hhoz, hogy az eszmék vitájában visszaéljünk vele. (17.30) Ismét az Alkotmánybíróságot idézem: "A szabad véleménynyilvánításhoz való jog a véleményt annak érték- és igazságtartalmára tekintet nélkül védi." Tisztelt Ház! A jelképek sűrítve fejezik ki azt az eszmerendszert, amelyet megjelenítenek: a vörös csillag a kommunizmust, a horogkereszt a fasizmust. Ha a szabályozás célja a jelképezett eszméknek a betiltása lenne, akkor arról kellene szólnia. Bár én ezzel sem értenék egyet. A Büntető Törvénykönyv jelenl egi 269. § (1) bekezdése az Alkotmánybíróság által is elfogadott módon szabályozza ezt a kérdést. Vagyis azt, hogy amennyiben egy adott nézet kinyilvánításával gyűlöletet lehet kelteni, akkor jöhet a Btk. tényállása. Ha az adott megnyilvánulás nem gyűlölet keltő, akkor nincs joga az államnak fellépni. Hogy melyik kategóriába esik, azt a bíróság dönti el a konkrét eset vizsgálatakor. Azt, hogy a Kossuth téren Árpádsávos lobogót lebegtető ifjú, vagy a Parlamentben akasztásra felhívó képviselő gyűlöletet kelte tte, az eset érdemi vizsgálatával lehet eldönteni. Furcsa ellentmondáshoz vezetne, hogy bizonyos jelképek bemutatása automatikusan akár egyévi szabadságvesztés büntetést vonhatna maga után, miközben a jelképek mögötti eszmerendszert szinte szabadon lehet hirdetni. Ezeknek a nevében akár politikai pártot lehet szervezni. Úgy gondolom, hogy ez nem következetes. Úgy gondolom, hogy ez, ami ennek a törvényjavaslatnak a kapcsán történik, kapkodásnak minősíthető. A fentiek alapján az is világos, hogy a jelképek b izonyos összefüggésben történő felhasználását, amely valóban veszélyes a társadalomra és a köznyugalomra, ma is képes szankcionálni a büntetőjog, méghozzá sokkal kifinomultabban, az alkotmányos jogok védelme alkotmányosságának nyilvánvaló biztosításával, m int a beterjesztett törvényjavaslat. Ez a módosítvány tehát fölösleges. Tisztelt Ház! Az MDFképviselők által benyújtott Btk.módosítás az önkényuralmi jelképek betiltásáról megfogalmazásának pontatlansága miatt is veszélyes. A javaslat szövege számos érte lmezést tesz lehetővé. Vitatható, hogy mely jelképekre vonatkozik. Hogy csak az előttem felszólalót idézzem; például a vörös zászlóra vonatkozike, az úttörőszövetségnek a jelképeire vonatkozike? Teljesen tisztázatlan. Ez a pongyola tényállás szemben áll az Alkotmánybíróság véleményével. Hadd idézzem ismételten ezt a véleményt. "Az alkotmányos büntetőjog követelményei szerint a büntetőjogi szankció kilátásba helyezésével tilalmazott magatartást leíró diszpozíciónak határozottnak, körülhatároltnak, világosa n megfogalmazottnak kell lennie. Alkotmányossági követelmény a védett
