Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. április 20. kedd, a tavaszi ülésszak 23. napja - Kérdések: - ELNÖK (Vörös Vince): - PUSZTAI ERZSÉBET, DR. népjóléti minisztériumi államtitkár:
1730 mind az új szabály szerint ugyanúgy jogosultak gyermekgondozási díjra, biztosítási idejük alatt kereset tel rendelkeztek, azonban nem mindegy számukra, hogy a '92. évi kereset után, vagy a '91. évi kereset után kapják meg járandóságukat. Tehát itt a bevezetés módjáról van szó. A felmérések azt mutatják, hogy ezek az anyák tisztában vannak jogaikkal, pontosan tudják, hogy ha gyermeket vállalnak, milyen támogatásban részesíti az állam őket, mekkora a terhességigyermekágyi segélyük, mekkora a gyermekgondozási díj. Lényegében a kötelező társadalombiztosítás keretében a társadalmi szerződés feltételeivel tisztába n vannak. Ők a maguk részéről teljesítettek: megszülték gyermekeiket, azonban utólag a másik oldalon hátrányukra változtatták meg a rendelkezést. Hangsúlyozom, a bevezetés módjáról van szó. Ezek után a kérdéseim a következők. Tudotte a népjóléti kormányza t arról, hogy a már szülési szabadságon lévő, tehát lényegében a gyermeküket már megszült anyákat ez az új rendelkezés hátrányosan érinti, kevesebb gyermekgondozási díjat kapnak? Gondolte arra a népjóléti kormányzat, hogy ebben az esetben átmeneti rendelk ezést kellene hozni? Például: akik már megszülték gyermekeiket, azokra ez a rendelkezés, ez a hátrányos rendelkezés ne vonatkozzon? Harmadik kérdésem: terveze a népjóléti kormányzat ennek a gondnak a feloldására valamit? Várom válaszát. (Taps.) ELNÖ K (Vörös Vince) : Köszönöm. Felkérem dr. Pusztai Erzsébet népjóléti minisztériumi államtitkár asszonyt, hogy az elhangzott kérdésekre szíveskedjék válaszolni. Dr. Pusztai Erzsébet népjóléti minisztériumi államtitkár válasza PUSZTAI ERZSÉBET, DR. népjóléti m inisztériumi államtitkár: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A gyed megállapításának módszerében eltérés abban jelentkezik, hogy a korábbi jogszabály a táppénz alapjául szolgáló átlagkereset és a terhességigyermekágyi segély alapjául szolgáló átlagkereset különbözősége esetén az anya számára a kedvezőbb alapján állapította meg a gyed összegét. (14.10) Ezzel a lehetőséggel viszont nem élhettek azok a szülő nők, akik az év első részében szültek, tehát az eljárás nem volt egységes. Módosítás csak abban az általánosnak korántsem mondható speciális esetben történt, amikor a biztosítottnak a szülést megelőző két éven belül nincs legalább 180 napi keresete. Ebben az esetben a gyed alapjául a minimális bér kétszerese szolgál. Hangsúlyozni kell, hogy a s zámítás módja nem új, csak a korábbi kétféle lehetőségből az egyik megszűnt, mivel a szülés időpontjától függően az anyák egy részének olyan előnyt biztosított, amivel a többiek nem élhettek. Számtalan olyan foglalkozási csoport is van, ahol a korábbi kere set a magasabb. A munkanélküliség elkerülése érdekében elsősorban azokon a területeken, ahol a későbbiekben fellendülés is várható, gyakorivá vált a 7580%os munkaidővel és bérrel történő foglalkoztatás. Nem egyértelműen érinti tehát hátrányosan az egység es eljárás bevezetése azokat az anyákat, akik az év utolsó hónapjában szültek. Becslések szerint a módosítás által kedvezőtlenül érintettek száma nem lehet több egykétezer főnél. Átmeneti intézkedést erre vonatkozóan azért nem lehet érvénybe léptetni, miv el ez minden évben újra felmerülő probléma lenne. Nem tartom valószínűnek, hogy minden anya előre pontosan kikalkulálja, hogy melyik legyen a szülésnek az anyagi szempontból legkedvezőbb hónapja. Lényegében ugyanez a helyzet a táppénznél is. Akiknek év vég én kezdődő betegsége átnyúlik a következő naptári évre, azok is a két évvel korábbi naptári év átlagkeresete alapján részesülnek táppénzben. S ha figyelembe vesszük, hogy a táppénzes időszak az új szabály szerint akár két év is lehet, tehát hoszszabb tarta mú, mint a terhességi gyerekágyi segélyt követő gyed, a táppénz alapjául
