Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. április 20. kedd, a tavaszi ülésszak 23. napja - A külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - BÖRÖCZ ISTVÁN, DR. (FKgP)
1707 Az elmúlt néhány esztendő társadalmi változásai, az Alkotmányban rögzített garanciális jogok, valamint az EBEÉ határozataiban, az Európa Tanács alapokmányában, az Európai Emberi Jogi Egyezmény ben, az Európai Szociális Chartában foglalt kötelezettségeink különös hangsúllyal vetik fel egy, elsősorban az európai demokráciák jogrendjéhez is illeszkedő idegenrendészeti törvény megalkotását. Nemzetközi jogi és belső alkotmányos kötelezettségeink mell ett más tényezők is sürgetően igénylik az új szabályozást. Az 1980as évek közepétől felerősödő nemzetközi migrációs mozgások nemcsak Európa más, gazdaságilag fejlettebb országai számára jelentenek egyre komolyabb kihívást, hanem hazánk számára is. Magyaro rszág azáltal, hogy csatlakozott a Genfi Menekültügyi Konvencióhoz, megszüntette az elektromos határjelző rendszert, és egyéb, az utazást segítő intézkedéseket tett, jelentős mértékben megkönnyítette a gazdasági és más menekültek, valamint a bevándorlók Ma gyarországra áramlását. Míg az 1956os forradalom utáni néhány évtizedben hazánk inkább menekülteket, migránsokat kibocsátó ország volt, addig mára már befogadó országgá, illetve a más országokba bevándorolni kívánók tranzitországává vált. Ugrásszerűen meg nőtt a beutazók száma, akik közül egyre többen kívánnak Magyarország területén véglegesen letelepedni. Az előttünk lévő törvényjavaslatnak elsősorban az ad aktualitást, hogy az elmúlt néhány évben a megváltozott belső és nemzetközi körülmények hatására - a hogy már utaltam rá - egy kisebbfajta népvándorlásnak vagyunk tanúi. Nyilvánvaló, hogy e megváltozott körülményekre tekintettel a külföldiekhez való viszonyunkat újra kell gondolni és szabályozni. Két dolgot indokolt kiegyensúlyozottan figyelembe venni és összehangolni: az ország érdekeit és az általunk vállalt nemzetközi kötelezettségeket. Természetesen országunk nem vállalhatja azt, amit nálunk sokkal jobb gazdasági feltételekkel bíró országok sem vállalnak: nevezetesen a külföldiek ellenőrizetlen beenged ését és válogatás nélküli befogadását, azokat, akik Magyarországon remélnek jobb életkörülményeket vagy rajtunk keresztül más országba kívánnak menni. Azt tehát, hogy az ország területére ki és milyen feltételek mellett utazhat be, ha az illető nem magyar állampolgár, világosan és oly módon kell törvényben szabályozni, hogy azoknak érvényt is lehessen szerezni. Talán nem érdektelen megemlíteni azt a tényt, hogy az utóbbi időben nemcsak arról van szó, hogy hazánkat tartósan lakhelyül választani szándékozók é rkeznek nagy számban, hanem arról is, hogy ezek között sokan vannak, akik a jobb életet nem tisztességes módon kívánják elérni. Gondoljunk csak a nemzetközi szervezett bűnözés nálunk is egyre nyilvánvalóbbá váló jelenségeire. Bizonyára nemcsak nekem, mások nak is feltűnt, hogy hozzánk ma már a világ egészen távoli régióiból is érkeznek esetenként nemkívánatos külföldi személyek. Ezekre a jelenségekre tehát elemi érdekünk megfelelő határozottsággal reagálni. Törvénykezési munkánk során azt is szem előtt kell tartanunk, hogy ez a javaslat a külföldiekkel kapcsolatos jogi szabályozásnak csak egy része, az ún. rendészeti jellegű szabályokat tartalmazza. A külföldiek jogállását egyéb jogviszonyok tekintetében jogrendszerünk átalakítása során, a más jogágakhoz tart ozó törvények megalkotásánál az adott jogviszonyok sajátosságainak megfelelően kell meghatározni, hogy az összességében koherens rendszert alkosson. E tekintetben úgy gondolom, e törvényjavaslat jól illeszkedik eddigi jogalkotásunk folyamatába. Különösen f ontos ez a közelmúltban benyújtott állampolgársági törvényjavaslat vonatkozásában, amellyel megítélésem szerint teljes mértékben összhangban van. Ki kell emelni, hogy hosszú idő óta most először kerülnek a külföldiek alapvető érdekeit érintő, rendészeti je llegű szabályok egy jogszabályban törvényi szinten szabályozásra. A továbbiakban a törvényjavaslatnak néhány általam fontosabbnak ítélt jellemzőjét kívánnám kiemelni. Alkotmányunk a jogegyenlőség talaján áll, és nemcsak a magyar állampolgároknak, hanem az országban tartózkodó valamennyi személynek biztosítja az alapvető emberi jogokat. A javaslat teljes
