Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. április 20. kedd, a tavaszi ülésszak 23. napja - A külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - MÉSZÁROS ISTVÁN LÁSZLÓ, DR. (SZDSZ)
1702 A határozott jogi lehetőségek ellenére sem jelenti a szabályozás a nem magyar állampolgárok jogainak csorbítását. Egyrészt a törvény szigorúan behatárolja a magyar hatóságok jog ait, a legtöbb esetben pontosan meghatározó tényállási elemekre alapoz, másrészt az intézkedések túlnyomó többsége ellen jogorvoslatnak vagy bírósági út igénybevételének van helye. Tisztelt Ház! Annak tudatában, hogy a törvényjavaslat elfogadása a parlamen ti képviselők kétharmadának igenlő szavazatát kívánja meg, mint mindig, most is készek vagyunk arra, hogy a parlamenti pártokkal közösen a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról az igényeknek, elvárásoknak megfelelő, a ne mzetközi egyezményekkel és gyakorlattal összhangban álló szabályozást alkossunk. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Következik Mészáros István László képviselő úr, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjának ve zérszónoka. Felszólaló: Dr. Mészáros István László az SZDSZképviselőcsoport nevében MÉSZÁROS ISTVÁN LÁSZLÓ, DR. (SZDSZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Olyan kérdés tárgyalásába kezd a mai napon a Parlament, amely Európaszerte szinte állandó jelleggel napirende n van. A miértre a belügyminiszter úr az expozéjában már választ adott, én csak annyit jegyzek meg, hogy Magyarország is belekerült a nemzetközi migráció útvonalába, ezért a jövőben föl kell készülnünk arra, hogy nem epizód jellegű lesz a Magyar Köztársasá g feladata a migrációval kapcsolatosan, hanem föl kell készülnünk az ezzel a kérdéssel való hosszú távú együttélésre. Tisztelt Ház! Vannak olyan adottságok, amelyeket figyelembe kell venni ennek a törvénynek a megalkotásánál. Én ezek közül kettőt említek, nem a teljesség igényével természetesen. Az egyik a szigorodó nyugateurópai tendencia, amelyre itt már utalások történtek, nevezetesen, hogy szigorodnak a bevándorlási szabályok NyugatEurópában, szigorodik a bevándorlási politika. Ennek a konzekvenciáit le kell vonni a Magyar Köztársaságban is, ugyanis tudjuk, hogy sokan igyekeznek Magyarországon át Nyugatra jutni, és ott a szigorodó rendszerek miatt ez azzal jár, hogy sokan itt rekednek nálunk, nekünk pedig el kell kerülnünk azt, hogy hazánk gyűjtőmedenc évé váljon ezen személyek részére. A másik ilyen objektív adottság a magyar társadalom anyagi és gazdasági teljesítőképességében mutatkozik meg. Nevezetesen ezeket figyelembe kell venni a bevándorlási politika kialakításánál, és ugyanígy a hazai munkaerőpi ac védelmét is figyelembe kell vennünk. Még mielőtt belekezdenék a törvényjavaslattal való részletesebb foglalkozásba, szeretnék röviden néhány fogalmat tisztázni. Erre azért van szükség, mert tapasztalatom szerint szeretik összekeverni a fogalmakat az emb erek, és ezek félreértésekre adhatnak okot. Ezek abból adódnak, hogy a migráció maga egy gyűjtőfogalom, amelynek több részterülete van. Ilyen részterülete például a menekültkérdés vagy a menekülőknek a helyzete, ilyen a bevándorlóknak vagy például az illeg ális migránsoknak a helyzete. Ezeket azért fontos megkülönböztetni, mert mind a három részterületre különböző elveket lehet alkalmazni. A különböző elvekre különböző politikák épülhetnek, nem utolsósorban azon az alapon is, hogy az államnak milyen feladatv állalása van ezeken a különböző részterületeken. Csak példaként említem, hogy a menekültekkel kapcsolatosan az állam keze megkötött, ugyanis nemzetközi egyezményeket kell betartania, és a menekültkérdések területén az állam nem diszkriminálhat, nem különbö ztethet meg, hanem be kell fogadnia azokat, akiket személyükben üldöznek, illetve a legújabb gyakorlat szerint azokat, akik nyilvános és teljesen kézzelfogható polgárháborús helyzetből menekülnek. Ezt teszi a Magyar Köztársaság is, úgy gondolom, a nemzetkö zi közvélemény legnagyobb megelégedésére. A bevándorlási területen és az illegális migráció területén viszont már közel sem áll ez az állami kötelezettség. Itt az állami szuverenitás dominál, nem utolsósorban a haszonelvűség, illetve a
