Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. április 20. kedd, a tavaszi ülésszak 23. napja - A külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - BOROSS PÉTER, DR. belügyminiszter:
1697 Idegenrendészeti hatóságaink az elmúlt évben például 17000 külföldi tartózkodási engedélyét vonták meg, ezenfelül 2500 személyt utasítottak ki, és töb b mint 1200 fő kitoloncolását hajtották végre légi úton. A magyar munkaerőpiac védelme érdekében jogszabályok módosítására került sor, amelyek megszigorították a külföldiek munkavállalásának feltételeit, illetőleg az e célból történő beutazásokhoz vízumköt elezettséget írnak elő. Vízum kiadására pedig csak akkor kerülhet sor, ha a külföldi a munkaadó által előzetesen megkért munkavállalási engedéllyel rendelkezik. Határőri alakulatokkal erősítettük meg az illegális határátlépésekkel különösen veszélyeztetett szakaszokat, határszakaszokat, amelyek a határőrizeti feladatok ellátása mellett jelentős segítséget nyújtanak a csempészettel, illetve menekülőkkel kapcsolatos teendők ellátása terén is. Segítségükkel határőrizeti szerveink évente mintegy 30000 illegális határátlépést, illetve annak kísérletét fedik fel. Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy idegenrendészeti gyakorlatunk érzékeltetésére néhány adatot ismertessek. Amint már említettem, egymillió körül van azoknak a száma, akik beutazását az itttartózk odás feltételeinek hiánya miatt határrendészeti szerveink megtagadták. Meghaladja a 20000et azoknak a száma, akiktől hatóságaink a tartózkodási engedélyt megvonták, illetőleg akiket kiutasítottak vagy kitoloncoltak. Másrészt több mint 88000 személy kapott ideiglenes, egy éven belüli tartózkodásra jogosító engedélyt. Ezek közel fele olyan volt jugoszláv állampolgár, akik a háborús cselekmények elől menekültek Magyarországra. Jelenleg közel 28000 külföldi rendelkezik egy évnél hosszabb tartózkodásra jogosító engedéllyel hazánkban. Ezek többsége a környező országok állampolgára. Afrikai, ázsiai és arab országokból huzamosabb ideig itt tartózkodók jelenleg 7000 főt tesznek ki. Végül néhány szót a bevándorlókról: bevándorolt, letelepedett az a külföldi, aki álla ndó jelleggel, életvitelszerűen tartózkodik az országban. Ezek száma jelenleg több mint húsz esztendő bevándorlásaként 70000 fő, akiknek 60%a román állampolgár, majdnem egészében magyar nemzetiségű. Az ázsiai, afrikai és arab bevándoroltak száma 2000 fő a latt van. Úgy gondolom, tisztelt Ház, hogy a bemutatott adatok is érzékeltetik, nem folytatunk, és a jövőben sem kívánunk olyan idegenrendészeti gyakorlatot folytatni, amely országunkat hermetikusan elzárja környezetétől. Ugyanakkor következetesen érvényes íteni akarjuk azt az elvet, hogy az ország határát csak azok a külföldiek lépjék át, akik itttartózkodásának feltételei biztosítottak, akik be tudnak illeszkedni társadalmunkba, s akiknek jelenléte nem hordoz veszélyt az ország és polgárai számára. Tekint ettel arra, hogy migrációs gondjaink az ország határain túlmutatnak, szoros együttműködésre, e téren is jó kapcsolatokra törekedtünk elsősorban a szomszédos országokkal. Ennek eredményeként az elmúlt évben saját és harmadik ország jogellenesen tartózkodó á llampolgárainak visszavétele, illetőleg az ország területén történő átszállítása tárgyában már több kétoldalú, kormányközi egyezmény megkötésére került sor. Ezek az intézkedések azonban - bár gondjainkat mérsékelték - a problémának csak tüneti kezelésére a lkalmasak, teljes megoldást a törvényi lehetőségek és eszközök megteremtése mellett sem jelenthetnek, hiszen elsődlegesen a tömeges migrációt kiváltó okokat kellene orvosolni, de ez már a belső szabályozás problémakörét lényegesen meghaladó kérdés. Tisztel t Ház! Napjainkban világszerte fokozódik az a törekvés, hogy az egyes országok összehangolt közös erőfeszítéseket tegyenek a migrációs folyamatok mederben tartása, a súlyos gazdasági és társadalmi gondokat okozó illegális migráció megfékezése érdekében. Eg ységes cselekvéshez azonban egymáshoz közelítő, egymással harmonizált belső jogi megoldásokra van szükség, ezért Európa szinte valamennyi országában tapasztalható az idegenjogi normák felülvizsgálata és az utazási szabályok szigorítása, a befogadási politi ka újragondolása és átértékelése. (10.20)
