Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. április 19. hétfő, a tavaszi ülésszak 22. napja - Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása - A Magyar Orvosi Kamaráról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - MEZEY KÁROLY, DR. (MDF)
1688 A leghatározottabban állíthatom, a javaslat teljesen feleslegesen keveri a közalkalmazotti jogviszonyban álló orvosok fele lősségre vonásának kérdését a kötelező kamarai tagságból fakadó kamarai jogosítványokkal. Ötödször: a kamara állami felügyeletéről az a véleményünk, hogy a jogállás meghatározásánál tapasztalt gyengeségek a kamara és az állami szervek közötti kapcsolatok n em kellő mélységben történő meghatározásánál is visszaköszönnek. Nem tesz említést a javaslat a kamara gazdálkodásának felügyeletéről, és nem rendezi továbbá a kamara és a tisztifőorvosi szervezet közötti kapcsolatot sem. E kapcsolatban szó sem lehet arról , hogy a tisztifőorvosi intézmény valamilyen ellenőrzési jogot kapjon a kamara felett, de a hatásköre a jelenlegi megfogalmazásban magában rejti ugyanazokat a szakmai ellenőrzési jogosítványokat, amelyeket a kamara részére is biztosítani kíván a törvényter vezet. Hatodszor: a kamara gazdálkodásáról már szóltam ugyan, de a javaslatnak tartalmaznia kell az állam számára a kötelezettségeket a kamara gazdasági forrásainak a biztosítása terén. Hetedszer: a törvény szerinti kamara létrejöttének átmeneti szabályai, az egyesületként működő kamara átalakítása köztestületté valóban körültekintést igénylő folyamat. Úgy vélem azonban, hogy a javaslat ezt szinte fontosabb kérdésnek ítélte, mint a kamara egészét, hiszen a tervezetnek durván a fele ezekkel az átmeneti rende lkezésekkel telítődik. Lelkiismeretfurdalás nélkül kijelenthető, hogy a javaslat választási szabályai mint átmeneti rendelkezések szinte teljes egészében feleslegesek. Feleslegesek azért, mert jelenleg működik egy kamara, amelynek vannak országos és terül eti szervei. Nagyobb bizalommal lehetne iránta a törvényhozó, rábízhatná az átalakulás szervezését. A javaslatnak csak a választásokkal kapcsolatos garanciális, nem pedig alapszabályszintű rendelkezéseket kell tartalmaznia. Még egyszer köszönöm - udvariask odás nélkül - kitüntető figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Gondolom, még egy képviselőtársunkat meg tudjuk hallgatni. Ebben az esetben megadom a szót dr. Mezey Károly képviselő úrnak, Magyar Demokrata Fórum. Felszó laló: Dr. Mezey Károly (MDF) MEZEY KÁROLY, DR. (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Amiről ma itt tárgyalunk, az orvosi kamaráról szóló törvény több mint négy évtizede hiányzik a magyar orvostársadalom életéből. Mint minden önszerveződést, a di ktatúra tudatosan akadályozta meg, hogy a Magyar Orvosi Kamara a második világháború után újraéledjen. A kívánt eredmény nem maradt el. Ma az orvostársadalom erkölcsi, szakmai és szociális állapota - nyugodtan mondhatjuk - siralmas. Nem veleszületett hibáj a, hanem a hatékony önkontroll érvényesítésének a hiánya, az orvosok közötti erkölcsi szolidaritás szervezőerejének elmaradása az okai annak, hogy dúl a kenyérharc, nem mindenütt szent az orvosi titok, néhol elképesztő orvosi reklámokat lehet látni és olva sni, soha nem látott mértékben virágzik a sarlatánság, az orvosok tudományosan el nem ismert csodaszerekkel és meg nem alapozott módszerekkel merészelnek olykor a beteghez nyúlni. Fel lehet ismerni a szakmai féltékenység tüneteit, amikor a fiatal kollégák nem juthatnak a beteg vagy a műtőasztal közelébe, s mindezek mellett az elmúlt évtizedek egyenlősdi politikája eredményeként elkeserítően alacsonyak az orvosi fizetések. Az orvosok egy része, különösen a pályakezdők szociális helyzete igen nehéz. Zilált ál lapota ellenére mégis az orvostársadalom az értelmiségi rétegek közül az elsők egyike, amelyik megérezte a változás szelét, és 1988ban kimutatta készségét a talpraállásra, az önszerveződésre. Élve az akkori egyesülési törvény lehetőségével, létrehozták a jelenleg működő Magyar Orvosi Kamarát. Ez kiépítette szervezetét, felemelte hangját, de jogosítványai nem voltak. Érdekeit nem
