Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. április 19. hétfő, a tavaszi ülésszak 22. napja - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - FEKETE GYULA, DR. a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság előadója: - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - CSEHÁK JUDIT, DR. (MSZP)
1664 FEKETE GYULA, DR. a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Bizottságunk megtárgyalta a szóban forgó törvényjavaslatot. Méltányolta azt a kényszerhelyzetet, hogy az egészségügyi intézmények egy része - részben a belső információs rendszerük eddigi kiépületlensége miatt is - még nem lesz abban a helyzetben, hogy áttérjen a teljesítményarányos finanszírozás gyakorlatára. Egyetértett azzal, hogy még két hónapnyi idő álljon rendelkezésre a járó- és fekvőb etegszakellátást végző intézményeknek erre a felkészülésre. Ezzel egyidejűleg a havi alapelőirányzatuk 10%kal megemelt összegét kell, hogy megkapják a júliusaugusztusi hónapokra azok az intézmények, amelyek az eredeti határidőre, 1993 májusjúniusára m ár ki tudják alakítani teljesítményarányos belső elszámolási rendszerüket. Bizottságunk a törvényjavaslatot egyhangúlag, ellenszavazat és tartózkodás nélkül általános vitára alkalmasnak ítélte. Köszönöm a figyelmüket. ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Tiszt elt Országgyűlés! A felszólalások következnek. Kérem képviselőtársaimat, jelezzék ez irányú szándékukat. Elsőként megadom a szót dr. Csehák Judit képviselő asszonynak, Magyar Szocialista Párt. Felszólaló: Dr. Csehák Judit (MSZP) CSEHÁ K JUDIT, DR. (MSZP) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Őszintén örülök, hogy a minisztérium és a Kormány ezúttal tekintettel volt a gyakorlati szakemberekre, tekintettel volt az érdekképviseleti szervek véleményére, és tekintettel volt azokra az aggodalmakra, amely ek megfogalmazódtak az egészségügyi finanszírozási reform júliusi bevezetésével kapcsolatban. (18.10) Annál is inkább fontos ez a haladék az egészségügyi intézmények számára, hiszen mi - ellenzéki képviselők - hiába fogalmaztunk meg a társadalombiztosítás költségvetési vitájában tavaly decemberben hasonló aggodalmakat, akkor nem sikerült módosító indítványunkkal ilyen irányban befolyásolni a törvényalkotást. Örömünk még nagyobb volna, hogyha nemcsak a leírtak kerültek volna elénk, hanem beterjesztette volna a Kormány javaslatát annak a rendkívül fontos kérdésnek a megoldására, hogy miből is finanszírozzuk az egészségügyi dolgozók 13. havi illetményét, amit az egészségügyi intézmények - jogszabályellenesen - 1993 januárjában előlegként kaptak meg a társadalom biztosítástól. A vita négy hónap óta tart. A szükséges forrást nem sikerült feltárni. Az azonban bebizonyosodott, hogy az egészségügyi intézmények jelentős része nem lesz képes visszafizetni ezt az előleget. Úgy gondolom, hogy itt lett volna az ideje, hogy ez a kérdés is a törvénymódosítás során megoldódjék. Az örömünk azonban akkor lenne a legteljesebb, hogyha a Kormány egy harmadik javaslatot is benyújtott volna a törvény módosításához - éspedig a vagyonátadásra tett volna javaslatot. Örülnénk, hogyha más , egyéb vagyonátadáshoz hasonló szorgalommal és buzgalommal megkeresnék a társadalombiztosítási vagyonátadás módját is. Azt gondolom, itt lenne az ideje, hiszen az Országgyűlés 300 milliárdnyi vagyon átadásáról döntött egy évvel ezelőtt, és mind a mai napi g egy fillér sem került át a társadalombiztosításhoz. Ezért nem látom igazán esélyét annak, hogy a kedvező előrejelzések ellenére is meglesz a fedezete annak a nyugdíjemelésnek, amelyik tulajdonképpen törvénybe foglaltatott, és amelyiknek a fedezetét ez év augusztusában minden körülmények között meg kellene találnunk. Azt hiszem, hogy ezeket a kérdéseket meg kellett volna most, a törvénymódosítás során beszélnünk, és remélem, hogy módosító javaslatokkal ez a törvényjavaslat még kiegészül, és
