Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. április 19. hétfő, a tavaszi ülésszak 22. napja - A frekvenciagazdálkodásról szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - PÁL LÁSZLÓ (MSZP)
1656 A módosító javaslatokról együttes jelentés készült 9780as számon. Felszólalások következnek. Megadom a szót Pál László képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. Felszólaló: Pál László (MSZP) PÁL LÁSZLÓ (MSZP) Köszönöm szépen, Elnök Úr! A frekvenciagazdálkodásról szóló törvény a mi véleményünk szerint a jelenlegi állapotában egy többarcú törvény. Más arcot mutat akkor, hogyha a technikai, eljárási szabályokat nézzük, úgy tűnik, hogy tö bbékevésbé kiérlelt szöveg, amely szöveget döntő részében lehet támogatni. A műszaki feltételek és az eljárási szabályok megfelelnek azoknak a követelményeknek, amelyek a hazai frekvenciagazdálkodásban előttünk állnak, és megfelelnek azoknak a követelmény eknek, amelyek a nemzetközi szervezetekkel, így elsősorban a CCITTvel való együttműködéshez elengedhetetlenül szükségesek. Egykét apróság volna még, amit javítani kellene, de úgy tűnik, hogy a törvényelőkészítés során erre nem találtunk elég energiát, í gy például a fogalommeghatározások körében szerepelnek azok a szolgálatok, amelyeket a frekvenciagazdálkodás kiszolgál. Körülbelül vagy közel 30 ilyen szolgálatot specifikál a törvény, azonban nem mondja meg, hogy mi az ő szerepük, mi az, amiben a saját al kalmazástechnikai, illetve eljárási rendjükben specifikus feladatokkal rendelkeznek. Más arcot mutat ez a törvény akkor, hogyha nem szakmai szempontból vizsgáljuk, hanem elsősorban a politikai hatásai oldaláról. A politikai elemek ebben a törvényben helyen ként bizonyos rosszindulatot, talán azt a csúnya szót is használhatom, hogy alattomosságot tartalmaznak. Elnézést a kifejezésért, nagyon erősnek tűnik, de hadd mondjak erre egy példát. A törvény megalkotja a Nemzeti Frekvenciagazdálkodási Tanácsot. Ez a ta nács egy szükséges, hasznos szervezet, de fő feladata az, hogy frenvenciagazdálkodási kérdésekben a Kormány számára tanácsokkal szolgáljon, vizsgálja azt, hogy milyen mértékben kell és célszerű a frekvenciákat például nem polgári célokra igénybe venni, és mely területeken kell szabadon hagyni polgári, kereskedelmi, technológiai célokra a frekvenciatartományokat. Egy ilyen tanács természetszerűleg közvetlenül a Kormány számára dolgozik, ennek megfelelően a tanács összetétele is ezt tükrözi. Tükrözi az a kine vezési rendszer is, amely a törvényben szerepel, és azt hiszem, hogy ezt különösebben nem vitattuk, bár voltak olyan ellenzéki javaslatok, amelyek egy rotációs elvet próbáltak érvényesíteni a tanács összetételében. De mi, a Szocialista Párt részéről úgy vé ljük, hogy teljesen természetes, hogy ez a tanács alapvetően a Kormány érdekeit szolgálja, ennek megfelelően kormányfői kinevezésben kerüljön kijelölésre az elnöke és tagjai. Azonban - és mire mondom, hogy alattomosságokat lehet találni a törvényben - szer epel egy olyan gondolat a szövegben, miszerint a miniszterelnök öt évre nevezi ki a tanácsadó testület, tehát a Nemzeti Frekvencia Tanács elnökét. Öt évre kinevez a miniszterelnök valakit, aki tanácsokat kell hogy adjon a Kormány számára. Mi azt javasoltuk , hogy ezt az öt évet hagyjuk el a törvényjavaslatból. Semmi szükség nincs rá, a miniszterelnök kinevezi és hogyha kívánja, leváltja, ez nem egy egzisztenciális kérdés, hiszen egy bizottságról van szó, nem egy közalkalmazotti vagy egy közszolgálati funkció ról. Avagy, hogyha jön egy másik miniszterelnök és mástól kíván tanácsokat kérni, akkor hadd nevezhessen ki ő olyan tanácsot és olyan elnököt, akit ő kíván. Sajnálatos módon azonban ez a szempont a vitában egy olyan gellert kapott a gazdasági bizottság ker etében, miszerint azért is jó, hogyha a törvény öt évre nevezteti ki a tanács elnökét, hogy legyen kellemetlenebb helyzetben a mindenkori, soros miniszterelnök, hogy kivel dolgozik együtt, törvényt kelljen módosítani akkor, hogyha egy tanácsadó testület ve zetőjét le kívánja váltani.
