Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. április 19. hétfő, a tavaszi ülésszak 22. napja - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtt - ELNÖK (Szabad György): - ELNÖK (Szabad György): - KUNCZE GÁBOR, az SZDSZ frakcióvezetője: - ELNÖK (Szabad György): - KUNCZE GÁBOR, az SZDSZ frakcióvezetője:
1634 Köszönöm, Elnök Úr, bár nincs ellenemre, ha képvise lőtársaim kiélik magukat. (Derültség.) Ugyanakkor viszont ezzel a módszerrel megtakaríthatnánk stúdióalapítási, újabb és újabb stúdiófelszerelési, műsorkészítő társasággal kapcsolatos - és így tovább - költségek kiadását, és ezeket más célokra használhatná nk, miközben az előbb említett módszerrel az eredeti célnak is kiválóan meg lehetne felelni. Ezt azért tartottam szükségesnek elmondani, mert mindenki, aki erről az ügyről beszél, Duna Televízióügyet akar csinálni, és azt kívánja besulykolni a közvélemény be, hogy mi ez ellen lépünk föl. Ez természetesen nem igaz. Aki ezt Duna Televízióüggyé akarja degradálni, az arra törekszik, hogy elfedje a lényeget. Mert mi a lényeg ebben a kérdésben? A lényeg az - és Szabó Tamás miniszter úr erről elfeledkezett beszél ni , mi azt kifogásoljuk, hogy a közvagyont magánvagyonként kezelik ebben az országban, és ez az, ami ellen fellépünk, és ez az, amire példákkal szeretnék szolgálni. Emlékeztetem önöket arra a Hungária Televízió Alapítvánnyal kapcsolatos kormányhatározatr a, mely a háromezres számot viseli - a 3064es számot , és ahogy a miniszter úr mondta, nem titkos. Igaz, hogy a felszínén nagybetűkkel az szerepel, hogy titkos, de fogadjuk el, hogy nem titkos a határozat, amely azt volt hivatva szolgálni, hogy a Hungári a Televízió Alapítványt lássuk el működő állami vagyonnal annak érdekében, hogy ennek hozadékaiból tudja finanszírozni a saját költségvetését. Mi ez ellen akkor azért léptünk fel, mert úgy ítéltük meg, hogy nem szerencsés titkos hatá rozatokkal ilyen ügyeket rendezni. Azóta nyilvánosságra került a Művészeti és Szabad Művelődési Alapítvány ügye, amely megkapta a Vigadó épületének a kezelői jogát és a Vörösmarty téri székház tulajdonjogát. A miniszter úr említette a Magyar Kultúra Alapít ványt, melyet 1992 augusztusában hozott létre a Kormány 15 millió forintos alaptőkével, költségvetési pénzből. Az alapítvány bejegyzésére egyébként 1993 januárjában került sor. Ezt megelőzően azonban az alapítvány 1992 decemberében tulajdonába kapta a Várb an, a Szentháromság téren található Magyar Országos Levéltár épületének háromötöd részét. Ez az épület az egyik legnagyobb épülete a Várnak, és mint ilyen, a világörökség részét képezi. Amiről a miniszter úr beszélt, az az alapítványoknak a különböző módon , folyó forinttal való ellátásáról szólt, és erre is van példa természetesen, mert a Duna Televízió Alapítvány - ugyanazon a kormányülésen egyébként, ahol a 3064es számú határozat született - 2 milliárd forintos költségvetési támogatásban részesült a Mini szterelnöki Hivatal költségvetésének tartaléka terhére - ez egy más ügy. Ugyanakkor viszont az államháztartási törvény tételesen előírja, hogy minden ilyen vagyonváltozásnak nyilvánosnak kell lennie, és tételesen előírja azt is, hogy ezeknek a vagyonoknak - mármint az állami vagyonnak - az ingyenes átengedése, odaadása bárki részére csak törvényi szabályozás útján lehetséges, csak törvénnyel lehetséges. Azok a hivatkozások, amelyek a vagyonpolitikai irányelvekre hivatkoznak, és azt mondják, hogy a vagyonpol itikai irányelvek ezt lehetővé teszik, tévesek. A vagyonpolitikai irányelvek - az egy határozat. 1992re van ilyen határozat, 1993ra ilyen határozatot a Ház nem fogadott el. Következésképpen én továbbra is fenntartom azon állításomat, hogy a Kormány ilyen eljárása nem felel meg az államháztartási törvény előírásainak. Miért probléma ez, tisztelt képviselőtársaim? - És én nem vettem volna a bátorságot magamnak természetesen, hogy a Kormány tevékenységét a Némethkormány tevékenységéhez hasonlítsam. Annyiban is különbség van, hogy az ellen a kormány ellen az ellenzék nem lépett fel az akkori parlamentben - talán nem is volt ellenzéke.
