Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. április 14. szerda, a tavaszi ülésszak 21. napja - A Magyar Köztársaság honvédelmének alapelveiről és főbb feladatairól szóló országgyűlési határozati javaslat határozathozatala - ELNÖK (Szabad György): - FÜR LAJOS, DR. honvédelmi miniszter:
1611 Az Országgyűlés 193 igen, 3 nem szavazattal és 9 tartózkodással a személyi javaslatra tett előterjesztéssel egyetért. A jelen lévő Balázsi Tibornak eredményes működést kívá nok a bizottságban. (Taps.) A Magyar Köztársaság honvédelmének alapelveiről és főbb feladatairól szóló országgyűlési határozati javaslat határozathozatala ELNÖK (Szabad György) : Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Köztársaság honvédelmének alapelveiről és főbb feladatairól szóló országgyűlési határozati javaslat határozathozatalával folytatjuk munkánkat. Az előterjesztést 5972es számon kapták kézhez. Emlékeztetem önöket, hogy a részletes vita lezárásakor miniszteri válaszadásra nem került sor. Megadom a szót F ür Lajos honvédelmi miniszter úrnak. Dr. Für Lajos honvédelmi miniszter válasza FÜR LAJOS, DR. honvédelmi miniszter: Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Tekintettel a honvédelmi alapelvekről folytatott sikeres hatpárti egyeztető tárgyalásokra, talán nem szükséges visszatérnem az általános és részletes vitában korábban felvetett valamennyi kérdésre. Ezek egy része az egyeztetés során tisztázódott vagy megfelelő megvilágítást kapott. Ezúttal néhány kulcsfontosságú témára összpontosítva szeretném kifejteni a kormányzat állásfoglalását, különös tekintettel a benyújtott módosító indítványokra. Az utóbbiak immár aligha érinthetik a honvédelmi alapelvek hatpárti egyetértéssel megszerkesztett szövegét, ezért engedjék meg, hogy magát a szöveget - amelyről két és f él éven át sokat vitatkoztunk - ezúttal ne érintsem. Szeretném viszont őszintén megköszönni képviselőtársaim munkáját, akik pártjaik véleményét tolmácsolva sokat tettek azért, hogy önálló, szuverén nemzeti honvédelmi politikánk alapdokumentuma megszülethet ett; bizonyítva ezzel is azt, hogy hazánk védelmét valamennyien pártérdekek felett álló, valóban nemzeti ügynek tekintik. Mondandómat a következő főbb témák köré szeretném csoportosítani. 1. A honvédség létszáma, a hadseregátalakítás és modernizálás ügye. 2. Az emberi tényezők szerepe és az emberi jogok helyzete a Magyar Honvédségben. 3. A fegyveres erők civil ellenőrzése. 4. A határőrség kérdése. 5. A tömegpusztító fegyverek tilalmára vonatkozó alapelv ügye. 1. Kezdjük az elsővel. Természetesnek tartom, ho gy a hadsereg létszámáról érthető és sajátos megfontolásokból vita kerekedett. Ehhez hasonló viták manapság a világ valamennyi országában folynak, világpolitikai erőtér átrendeződése és egyéb okok folytán. A hazai vita pozitív vonásának tekinthető, hogy a magyar politikai pártok a nyilvánosság színe előtt egyre aktívabban vállalják a honvédelemmel összefüggő történelmi és nemzeti felelősséget. Bízunk a képviselők mértéktartó ítélőképességében, szuverén államunk biztonsága iránti elkötelezettségében, kérjük a polgárok megértését, s hiszünk a nemzeti közösség áldozatvállalásában, amikor a honvédelem ilyen alapkérdéseiről van szó. Tudnunk kell persze, hogy ez a vita nálunk nem most kezdődött. Köztudott, hogy az elmúlt három évben világviszonylatban is párját ri tkító, közel 35%os létszámcsökkentést hajtottunk végre, a katonai és a politikai vezetés gyakran igen heves vitái közepette. Ekkora változás minden hadsereg számára megrázkódtatást okoz. Nem véletlenül került sokszor szóba az elmúlt időszakban a működőkép esség megrendülésének veszélye, hiszen ezzel párhuzamosan a honvédelmi költségvetés reálértéke a létszámnál is jóval nagyobb arányokban csökkent.
