Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. április 14. szerda, a tavaszi ülésszak 21. napja - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince): - LATORCAI JÁNOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter:
1584 felesleges beruházások elkerülésére, a takarékos fogyasztói magatartás ösztönzésére, az erőművek megfelelő karba ntartására, a külső villamosenergiatermelők által szállított áram átvételére, a szolgáltatások színvonalának emelésére, környezetvédelmi erőfeszítésekre - tehát a monopolérdekeltségekkel ellentétes tevékenységre? Pedig ez így nincs rendjén és nincs jól. M iniszter úr! Vajon ebben a helyzetben meddig kell még arra várni, hogy a Kormány benyújtsa a Parlamentnek az új villamosenergiatörvény tervezetét? Miért nem szerepel ez az Országgyűlés idei törvényalkotási programjában? Vajon mikor alakulhat meg a megfele lő jogosítványokkal ellátott és a társadalmi ellenőrzés funkcióját betöltő külső ellenőrző szerv? Vajon mikor várható, hogy a még 1991ben kidolgozott fogyasztói villamosenergiaigények befolyásolásának programja a gyakorlatban is alkalmazásra, bevezetésre kerülhet? Egyáltalán mi van ezzel a programmal? Másfél éve teljes csönd övezi. Vajon mikor kaphatunk korrekt tájékoztatást a Villamos Művek igazgatósága által ez év január végén jóváhagyott erőműépítési program részleteiről, annak finanszírozásáról, tari fális kihatásairól? Közügye ez a kérdés, miniszter úr, avagy a Villamos Művek belső ügye? Esetleg titka? Vajon tudjae, akarjae érvényesíteni tulajdonosi érdekeit és jogait az állam azon vállalata esetén, melynek menedzsmentje látszólag a tulajdonosi sze repkört is magánál tartja? Vajon nem abszurde az a kereszttulajdonosi helyzet… (Az elnök csengetéssel figyelmeztet a letelt időre.) …, melyben a kétszintű részvénytársaság holdingközpontja a nem több mint 50%nyi résztulajdonlása ellenére a tizenöt áramfe jlesztő és szolgáltató részvénytársaság csaknem minden menedzsmenti, igazgatósági és felügyelőbizottsági kijelöléséről maga gondoskodott az egyes rt.k vezetőinek keresztbedelegálásával? (Az elnök ismét csenget.) Így a menedzsment, a tulajdonosi jogokat gy akorló igazgatóságok tagjai, sőt az ellenőrzésükre hivatott felügyelőbizottságok tagjai is kinevezésük és de facto korlátlan visszahívhatóságuk következményeként mind a holding akaratának végrehajtói. Ésszerűe ez így, miniszter úr? (Taps.) ELNÖK (Vörös Vi nce) : Köszönöm. Felkérem dr. Latorcai János ipari és kereskedelmi miniszter urat, szíveskedjék az interpellációra a választ megadni. Dr. Latorcai János ipari és kereskedelmi miniszter válasza LATORCAI JÁNOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A hozzám intézett interpellációjának - mint képviselő úr mondta - egy kicsit furcsa talán a címe, de úgy gondolom, a szakmában egyáltalán nem volt ez olyan, ami furcsának tekinthető, hiszen a szakmában ez egy napi kérdés: tényleg, mikor lesz már villamostörvény? Szakmai körökben ismert, de képviselő úr interpellációjából is egyértelműen megállapítható, hogy képviselő úr ismeri a piacgazdaságban működő, természetes monopolhelyzetben lévő közüze mi szolgáltatók, így az ilyennek tekinthető magyar villamosenergiatermelők és szolgáltatók magatartását is, amelyek általában rövid és hosszabb távú törekvéseikben úgy viselkednek, hogy piaci verseny hiányában, a szolgáltatás színvonalának alapvető javít ása nélkül, nyereséges gazdálkodást kívánnak elérni, és ennek érdekében a tevékenységük megítéléséhez szükséges információkat is tőlük telhetően igyekeznek visszatartani. Úgy mondhatnám, sajnálatos módon, de ez egy természetes folyamat. E törekvéseket jele n esetben csak olyan korszerű törvényi szabályozás megalkotásával lehet ellensúlyozni, amely a villamos energia termelését, átvitelét és szolgáltatását egymástól elkülöníti, az egyes tevékenységek közötti keresztfinanszírozást átláthatóvá teszi, az esetleg es visszaélések megakadályozása céljából, a szolgáltatás hatékonyságának javítása érdekében a szolgáltatói tevékenységet a társadalom számára nyitottá és ellenőrizhetővé teszi, továbbá megteremti az annyira kívánt fogyasztói érdekvédelmet. Az említett köve telményeket kielégítő törvényi szabályozásra általánosan elfogadott modell nem alakult ki. Minden országnak a saját jogrendszerébe legjobban illeszthető megoldást kell kialakítania.
