Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. április 14. szerda, a tavaszi ülésszak 21. napja - Bejelentés: Dr. Szabó Lajos jegyző - Kérdések: - ELNÖK (Vörös Vince): - SZABÓ IVÁN, DR. pénzügyminiszter:
1576 állampolgár számára talán egyetlen elfogadható feltétel ű hitel, az egzisztenciahitel; ha nem - akkor nem! De úgy gondolom, hogy a szövetkezeti tulajdonok, ezek a formailag nem állami tulajdonok; éppen úgy termelnek, jövedelmeznek, ha valaki működteti, működtetheti azokat a köz, az állam javára. És hadd ejtsek egy szót külön a mezőgazdasági vállalkozásokról is. Ma a vállalkozónak a legnagyobb esélye elsősorban a kárpótlási törvény és a szövetkezeti átalakulási törvény révén a földhöz jutáshoz van. De a termőföldhöz is tartozik infrastruktúra, ami költségigényes. Az viszont közismert, hogy a mezőgazdasági tevékenység jövedelmezősége igen alacsony; a hitelkonstrukciókba ezt a kikerülhetetlen tényt is bele kell építeni. Vagyis itt állunk egy olyan ördögi körben, ahol egy időben van egy hitelképtelen társadalom és eg y társadalmi méretű vállalkozói kényszer. Ördögi körnek kell nevezzem, mert meg kell értenünk a bankok óvatosságát, meg kell értenünk a hitelkérők reális helyzetéből fakadó igényét, meg kell értenünk, hogy az államháztartás állapota nem teszi lehetővé, hog y most az állami szféra nagyvonalú nagybácsiként lépjen fel. Ugyanakkor szükségszerű a működési, termelési formák átalakulása, a működésképtelenek felszámolása, ami újabb termeléskieséssel, munkaerőfelszabadulással jár. Úgy néz ki, minden fél joggal hivat kozhat az igazára. Ezért kérdezem miniszter urat, vane elképzelés ebből az ördögi körből kilépni? Lehetnee az állampolgárok által fel nem mutatható biztosítékot a banki szféra alaposabb szakmai munkájával, a hitelkérők reális üzleti terve elkészítésének segítésével pótolni? Lehete az alacsonyabb jövedelmezőségű mezőgazdaságra nézve pozitív diszkriminációt alkalmazni, és 35%os középlejáratú hitelhez juttatni a mezőgazdasági vállalkozókat? Miniszter úr szerint felvállalhatóe, kapcsolhatóe a kárpótlási folyamat egy széles körű vállalkozói hitelkonstrukció kidolgozásához, tekintettel az Alkotmánybíróság legutóbbi, a kárpótlási törvény 24. §át illető határozatára is, amellyel valóban egy vállalkozói Magyarországot lehetne elindítani. Köszönöm a türelmüket . ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Felkérem dr. Szabó Iván pénzügyminiszter urat, szíveskedjék a választ megadni. Dr. Szabó Iván pénzügyminiszter válasza SZABÓ IVÁN, DR. pénzügyminiszter: Tisztelt elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársam! Dr. Horváth L ászló képviselőtársamnak arra a kérdésére, hogy vajon működhete a hitelezés a bankszakma nemzetközileg kialakult szakmai szabályai szerint Magyarországon, egyértelműen igennel tudok válaszolni. A hitel intézménye ugyanis, mint pénzügyi eszköz, csak a bank szakma szabályai szerint működhet Magyarországon is. Egyetértek képviselőtársammal abban, hogy a bankok igényelte hitelbiztosítékok különösen a kezdő vállalkozók számára jelentenek nehézséget. Az objektív ítéletalkotáshoz azonban hozzátartozik, hogy még az adott körülmények között is az 1989. évi adatok szerinti 385000 főhöz képest ma több mint másfél millió magyar állampolgár keresi kenyerét egyéni, illetőleg társas, magánvállalkozásokban. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy éppen a probléma megoldá sa érdekében döntött a Kormány úgy, hogy létrehozza Magyarországon a kezdő vállalkozókat segítő hitelgarancia intézményrendszerét. Szeretném ugyancsak emlékeztetni önöket, hogy ennek egyik igen lényeges eleméről, a kisvállalkozói garanciaalap létrehozásáró l a tisztelt Ház a múlt hónapban döntött. A hitelgaranciarendszer célja tehát éppen az, hogy a megfelelő anyagi fedezettel nem rendelkező kezdő vállalkozók, egyébként életképes befektetések esetén, hitelhez juthassanak.
