Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. április 14. szerda, a tavaszi ülésszak 21. napja - A frekvenciagazdálkodásról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - HARASZTI MIKLÓS (SZDSZ)
1567 televízióállomások későbbi ellenőrzése az Alkotmány által megkövetelt sa jtószabadsági garanciák teljesülése mellett menjen végbe. Ezért ott az szerepel, hogy a frekvenciagazdálkodási törvény alapján ki lehet majd adni műsorszórási engedélyeket, de csak akkor, hogyha ezt a sajtószabadsági garanciát teljesítő, törvényben meghatá rozott előzetes engedély megvan, és az arra meghatározott célra szabad csak kiadni ezt az engedélyt. Az a változás, ami itt történt, az látszólag egy szó, valójában, sajnos, ebben az összefüggésben egy csapásra alkotmányellenessé, mégpedig az Alkotmány elő írásait meglehetősen célzatosan megkerülővé teszi a frekvenciagazdálkodási törvényt, ugyanis a "műsorszolgáltatási engedély" szó helyébe a "stúdióalapítási" szót tetette be a Kormány. Miért? A törvényanyagban ez egy létező fogalom, az 1986. évi úgynevezett sajtótörvényben szerepel. Azt jelenti tehát, hogy a Kormány a jövőben műsorszórási engedélyeket az 1986. évi úgynevezett sajtótörvény alapján akar kiadni, ennek a meglevő fogalmát teszi be, és az a külön törvény, amelyre így a frekvenciagazdálkodási törvé ny utal, ettől kezdve nem az Alkotmány 61. §a által megkövetelt sajtószabadságot garantáló törvény, hanem az 1986. évi sajtótörvény, amely a pártállamon belül jelentős fejlődés volt. Annak idején valami köze a sajtószabadsághoz volt, később többször javít ották is, sajnos azonban az Alkotmánybíróság tavaly májusi és az idei márciusi határozatának nem felel meg. Ugye ismeretes, hogy az Alkotmánybíróság Dornbach képviselő úr kérésére, elvi éllel is, meghatározta, hogy mi az a törvényi rendezés, amely megfelel az Alkotmány 61. §ának. Három feltételt szabott az Alkotmánybíróság. A törvénynek kétharmaddal elfogadottnak kell lennie, új törvénynek, eddig még meg nem hozott törvénynek kell lennie, és a sajtószabadság szempontjából részletesen tartalmaznia kell azok at a garanciákat, amelyek a rádiózás, televíziózás engedélyezését és felügyeletét szabályozzák. Remélem, előzékenységnek veszik a kormánypárti kollégák vagy a javaslat mellett érvelő miniszté rium, ha megengedem azt, hogy az 1986. évi törvény kétharmados volt - a pártállam majdnem minden törvénye kétharmados volt , sajnos azonban nem tesz eleget az alkotmánybírósági határozatokban foglalt elvárásoknak - márpedig az Alkotmánybíróság aktívan ki is mondta, hogy semmilyen korábbi törvény nem felel meg ezeknek az elvárásoknak. Ezért én azt gondolom, hogy érdemes ezt az ügyet kezelni. (12.50) A KHVM, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium a következő érvelést adja elő ennek a paragrafusnak a védelmében. Azt mondja - és ebben feltétlenül igazság van , hogy ez a tövény nem tudja kezelni a sajtószabadság garanciáit. Ebben az esetben viszont nem engedhető meg, mert egy csapásra alkotmányellenessé válik a törvény, hogy mivel nem tudja ezt megte nni ez a törvény, ugyanakkor e törvény alapján, illetve a '86os sajtótörvény alapján, alkotmányos garanciák nélkül a Kormány engedélyezhessen műsorszolgáltatásokat. Ezért egyetlenegy megoldás lehetséges. Nevezetesen: elfogadva azt az érvet, hogy a műsorsz olgáltatási engedély nem szerepel jelenleg a törvényanyagban; nem elfogadva, de tudomásul véve, hogy a Kormány egyelőre nem hajlandó a médiatörvényt ismét a Ház asztalára helyezni; nem elfogadva, de tudomásul véve, hogy a Kormány visszavonta a sajtószabads ágról szóló törvényjavaslatot, amely a másik olyan új kétharmados törvény lenne, amely eleget tehetne az Alkotmánybíróság feltételeinek, egyetlenegy alkotmányos megoldás van - és abban szeretném sürgetni a Házat, tegye meg, hogy ez a frekvenciagazdálkodási törvény alkotmányos lehessen és el lehessen fogadni , ott, ahol műsorszórási engedélyezésre adna fölhatalmazást a törvény, ki kell kötni, hogy ezt a megfelelő alkotmányos törvény alapján teheti csak meg az itt felhatalmazott hatóság. Négy ilyen lényeges pontot találtam a törvényben. Mindegyik szó szerint is hozza az Alkotmányban nevesített témát: a rádióállomások létesítésének és működésének engedélyezésekor, valamint ezek ellenőrzésekor ad a miniszternek teljes körű felhatalmazást a gazdasági bizottság m ódosító indítványa. Ebből a műsorszórásit ki kellene venni, és az Alkotmány 61. §a alapján meghozandó külön törvény értelmében lehetne utána a miniszternek felhatalmazást adni; ahol a
