Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. április 14. szerda, a tavaszi ülésszak 21. napja - A nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - HORVÁTH VILMOS (SZDSZ)
1555 Helyesli azt az elvet, hogy nincs vala miféle külön nemzetiségi felmérés, nincs valamiféle nemzetiségi népszámlálás, hanem a titkos szavazáson keresztül, az általános választási szabályok keretében vallja meg mindenki azt, hogy a többségi vagy a kisebbségi csoporthoz tartozónak vallja magát. Vé gül az európai jogrendben igen nagy viták folynak az egyéni és kollektív jogok különbözőségei között. Az egyéni jogokhoz azért ragaszkodnak bizonyos európai országok, mert a francia forradalom óta, vagy még korábban, az angol polgári forradalom óta az egyé n jogaira van építve az egész nyugati jogrendszer. Sokak számára az, hogy van egy strasbourgi Emberi Jogi Bíróság, az, hogy van egy emberi jogi konvenció, megfelelő garanciát ad arra, hogy bármiféle sérelmet egyéni panaszra orvosolni tudjanak. A kisebbsége kkel kapcsolatban egy új típusú probléma jelent meg, hiszen itt tipikusan - gondoljunk a határon túl élő magyarok problémáira - nem egyéni sérelmek, hanem egy csoport sérelmei jelennek meg. Ehhez próbál most az Európa Tanács különböző mechanizmusokat kidol gozni, és ezért kezd bizonyos formában a csoportos joggyakorlás, a kollektív jogok elve valamilyen módon beépülni az európai jogalkotásba. Ennek a végeredményét még nem látjuk, de annyit elmondhatok, hogy akkor, amikor számos előkészítő dokumentum után ez év februárjában az Európa Tanács elfogadta a nemzeti kisebbségekről szóló kiegészítő jegyzőkönyvnek a parlamenti tervezetét, akkor egyben ez azt is jelenti, hogy a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság - amint a protokollum, a kiegészítő jegyzőkönyv véglegessé v álik - egyúttal a kisebbségek ügyeivel is foglalkozik, és egyúttal a törvényben, illetőleg a konvencióban meghatározott alapon bárki, illetőleg bármely csoport feljelentést tehet. Tisztelt képviselőtársaim, hosszasan tudnám folytatni ezt a hozzászólást, de igyekszem lerövidíteni; és tudom, hogy sok minden elhangzott a korábbiakban. Ennek a gondolatsornak a végén csak azt jelzem, hogy az önkormányzati formát, mint az autonómiának a megvalósítását egyéni és kollektív autonómia, illetőleg kisebbségi jogok leír ása formájában helyesli az Európa tanácsi bizottság. (11.50) Ugyanakkor az igaz, hogy fenntartásokat fogalmaz meg a finanszírozási és a pénzügyi lebonyolítás vonatkozásában. Azt hiszem, hogy a mi törvényjavaslatunkat éppen ezen a területen éri a legtöbb vá d, és éppen ezen a területen kellene, hogy az a hatpárti konszenzus, egyetértés, amely készülőben van, végre a befejezésig és a megszavazásig segítse elő ezt a törvényt. Összefoglalva és szándékosan lerövidítve a mondanivalómat azt mondhatom, hogy ez a mi törvényjavaslatunk megfelel a nemzetközi normáknak. Az európai jogrend, az emberi jogi normák alapján gyakorlati megközelítéssel kezeli a nemzeti kisebbségek, nemzeti és etnikai kisebbségek problémáit. Példaértékű - és most idézem az illető véleményt, ille tőleg dokumentumot , "Példaértékű lehet KözépEurópa összes országa számára". Ezért, mint a külügyi bizottság előadója, amellett, hogy jelzem, hogy a bizottság alkalmasnak találja vitára, egy kicsit rendhagyó módon azt is javaslom a tisztelt Háznak - a bi zottság azt javasolja, azt sürgeti , hogy ez a törvény mielőbb megszülessen. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Megadom a szót Horváth Vilmos szabaddemokrata képviselőtársunknak, s átadom az elnöklést Szűrös Mátyás alelnök úrnak. (Az elnöki széket dr. Szűrös Mátyás, az Országgyűlés alelnöke foglalja el. - A továbbiakban: Elnök.) Felszólaló: Horváth Vilmos (SZDSZ) HORVÁTH VILMOS (SZDSZ)
