Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. április 6. kedd, a tavaszi ülésszak 20. napja - Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - Az országgyűlési képviselők által betöltött gazdasági tisztségek nyilvánosságáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - GÁL ZOLTÁN, DR. a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjának vezetője: - ELNÖK (Dornbach Alajos): - SALAMON LÁSZLÓ, DR. (MDF)
1527 (12.30) Ezt a javaslatot vagy ezt a szándékot tehát ki kell terjeszteni. Ki kell terjeszteni egyrészt más irányba is, és sok kal többet kell átvilágítani, mint amit ez a javaslat átvilágítani javasol, és ki kell terjeszteni személyi tekintetben is: nemcsak a képviselőkre, hanem ki kell terjeszteni azok hozzátartozóira is. Ezáltal még inkább hangsúlyozottá válik az, hogy országgy űlési határozattal ilyen jogokat és ilyen kötelezettségeket nem lehet érinteni, mert bár azt sem tartjuk vitásnak, hogy a határozat önmagában képviselői jogállást érint, és ezért kétharmados törvény tárgyát képezi, az nyilván még inkább nem lesz vitatható, hogy a hozzátartozókra nézve országgyűlési határozatban jogokat vagy kötelezettségeket megállapítani nem lehet: ez a jogalkotási törvényből egyenesen és nyilvánvalóan következik. A további kérdés, hogy ez a problémakör, amit Katona Béla indokoltan és jogo san fölvetett, nemcsak a képviselőkkel kapcsolatos, hanem óhatatlanul felmerül a polgármesterekkel, az önkormányzati képviselőkkel szemben is. Ha ezt a kérdést rendezni kívánjuk, akkor nem végezhetünk negyed- vagy ötödmunkát, hanem akkor mindenre kiterjedő en, ahol ebben a körben indokolt jogalkotási tevékenységet végezünk, el kell végeznünk ezt a munkát. Tisztelt Országgyűlés! Ez a kérdés - úgy, ahogy az imént Illéssy István képviselőtársam mondta - sokkal bonyolultabb annál, mintsem hogy képviselői ötletmu nkaként egykét paragrafusos rendelkezésként, itt, egy hevenyészett országgyűlési határozatban rendezni lehetne. Nyugateurópai példák ismertek előttünk. Én közvetlenül és részletesen a német megoldást ismerem, ahol a Bundestag tagjaira nézve többoldalas, legalább 1012 paragrafusból álló részletes törvényi előírás vonatkozik az ilyen természetű kérdések vizsgálatára és tisztázására. Ez a szabályozás többek között világosan előír egy részletes bejelentési kötelezettséget valamennyi képviselő számára az érin tett érdekeltség tekintetében. Nemcsak azokat a példákat tartalmazza, mint amelyeket Katona Béla indítványa, hanem kiterjed sok minden másra, amiket az imént említettem. Aztán kiterjed a szaktanácsadásra, kiterjed arra a kérdésre, hogy például a képviselőn ek milyen szerződései vannak, mandátumának lejárta után milyen egyéb érdekeltsége lehet. Bejelentési kötelezettsége kiterjed mindenfajta kereső foglalkozására. A Bundestag szabályai szerint a Bundestag elnöke határozza meg a kereseti és jövedelmi forrásnak azt a minimumát, amit meghaladó jövedelemmel járó foglalkozást - legyen az bármiféle foglalkozás - a Bundestag elnökének be kell jelenteni. Szabályozza a német megoldás az ajándékozás kérdését is, szintén értékhatárt szabva, hogyha a képviselő ajándékot k ap, akkor azt milyen értékhatár felett köteles bejelenteni a Ház elnökének. Kimondja például a szabályozás azt, hogy ha egy törvényjavaslatban valamilyen képviselőnek bármilyen érdekeltsége van - mondok egy példát , ha például egy mezőgazdasági természetű törvényt tárgyal a Ház, és netán a mezőgazdasági bizottságban a bizottsági tag valamely szövetkezetben érdekeltséggel bír, akkor a német szabályozás értelmében föl kell tárnia ezt a kapcsolatát, el kell mondania, hogy ő az adott szövetkezetnek elnöke, tis ztségviselője, vagy más funkciót tölt ott be. Ettől még részt vehet a munkában, de ezeket nyilvánosságra kell hoznia, és így az ő politikai viselkedése, döntése és érdekeltsége valamennyi képviselő előtt, és ha a sajtó jelen van - a mi bizottsági üléseinke n, mint tudjuk, a sajtó is jelen van , akkor a sajtó nyilvánossága előtt is ismert. Szabályozza a német eljárás azt is, hogy ha megsérti a képviselő a bejelentési kötelezettségét, akkor mit kell tenni. A Ház elnöke kivizsgálja az ügyet, érintkezik a frakc ióvezetőkkel. Ha a vizsgálat negatív, akkor nyilvánosságra hozza ezt az érdekeltséget, nyilvánosságra hozza a mulasztást, a jogsértést; ha a vizsgálat azt igazolja, hogy nem történt szabálytalanság, nem történt kifogásolható magatartás, nem történt összefé rhetetlen képviselői tevékenység, akkor nem köteles nyilvánosságra hozni, bár az adott képviselő felállhat, és igényelheti annak a nyilvánosságra hozatalát, hogy volt ugyan ellene egy eljárás, de ez az eljárás őt tisztázta.
